Megrángatták Magyarországot - jön a hideg zuhany 2018-ban?

A 2017-ben megjelent versenyképességi mutatók jól kirajzolták azokat a területeket, amelyeken Magyarországon jelentős romlás következett be, ám amelyeket a kormány szokásához híven megpróbált bagatellizálni.
Szabó Zsuzsanna, 2017. december 29. péntek, 11:34
Fotó: Napi.hu

Összességében úgy tűnt 2017-ben, hogy Magyarország versenyképességét tekintve nem áll valami jól a nemzetközi palettán, annak ellenére, hogy a fő makrogazdasági mutatói azt sugallják: jó állapotban van az ország. Az alábbiakban összefoglaljuk annak a három nemzetközi szinten is széles körben jegyzett versenyképességi rangsornak az eredményeit, amelyek - bár a kormány sokszor megpróbálja elhitetni, hogy ezek jelentéktelenek - fontos szerepet játszanak a külföldi befektetők üzleti, beruházási döntéseinek meghozatalában.

Az első hideg zuhany

Először május végén a svájci IMD Versenyképességi évkönyv rangsora jelent meg, amelyet a világ egyik leghíresebb üzleti iskolájának versenyképességi központja publikál. Az évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozásoknak olyan környezetet teremteni és fenntartani, amely erősíti a versenyképességüket.

A 63 országot összehasonlító ranglistán Magyarország 2017-ben az 52. helyre csúszott a 2016-os 46.-ról, és mind a visegrádi, mind a kelet- és közép-európai uniós tagállamok között az utolsó helyre került. Az elemzés összességében azt állapította meg, hogy "a magyar út eleddig nem mutatja egyértelmű jeleit egy jövőorientált és konzisztens versenyképességi stratégiának, sokkal inkább erősíti azt a benyomást, hogy az ország egyre távolabb sodródik az úgynevezett jó kormányzás alapelveitől és gyakorlatától."

Utolsó hely

Magyarország gazdasági teljesítménye számottevő romlást mutatott: a 2015-ös 17. helyezés 2016-ban 26.-ra, majd 2017-ben 36.-ra romlott. Ekkora pozícióvesztést más visegrádi országban nem lehetett tapasztalni - jegyezte meg az ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet, amely az IMD magyarországi partnereként működött közre a jelentés elkészítésében.

A gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban az elemzés egyebek mellett kiemelte, hogy nemzetközi befektetések terén az utolsó (63.) helyre került az ország, ami azt sugallja, hogy a magyarországi gazdasági-társadalmi helyzet bizonytalanságai nem vonzóak a befektetőknek. Ez azt eredményezheti, hogy az ország még jobban rászorul majd az uniós forrásokra.

A közép- és kelet-európai tagállamok versenyképessége (2013-2017) Forrás: IMD

Kormányzati hatékonyság terén Magyarország ugyan megtartotta az 54. helyét, de ezen belül a közpénzügyek (51.) és az adópolitika (57.) terén egy-egy helyet visszaesett. Az intézményi környezet (43.) és az üzleti szabályozás (42.) terén megtartotta korábbi pozícióit. A megkérdezett vállalatvezetők kevésbé tartották hatékonynak a kormány jóléti állam működtetése terén produkált teljesítményét, és az elszegényedés, a szegénység, valamint a társadalmi kirekesztettség kérdéseihez kapcsolódó társadalmi kohézió (59.) terén is komoly problémákat látnak.

Rosszul áll az ország

Üzleti hatékonyság terén Magyarország a 2016-os 56. helyről a 60.-ra csúszott vissza. A vállalatvezetők túlnyomó többsége egyre problémásabbnak látta a termelékenység és a hatékonyság területét (45. helyről az 57. helyre) és az uralkodó menedzsment gyakorlatot (55.-ről a 61. helyre), de a munkaerőpiac (57.-ről az 59. helyre), a finanszírozás (52.-ről az 54. helyre), illetve az uralkodó attitűdök és értékek (59.-ről 62. helyre) indikátorai is romlást mutatnak. Az eredmények az ICEG szerint azt is igazolták, hogy a globalizációval szembeni negatív kormányzati attitűd (63.) is szerepet játszhat abban, hogy a fiatal és szakképzett munkavállalókat nehéz megtartani (63.).

Az infrastruktúra terén is rontott két helyet Magyarország (41.). A rangsorhoz kapcsolódó elemzés pedig (az év során megjelenő más rangsorokhoz hasonlóan) megállapította, hogy Magyarország nagyon rosszul áll a digitális és technológiai készségek (61.), illetve a nyelvtudás és nyelvi készségek terén (60.).

Az NGM megtalálta az okot

A kormány, mint korábban minden olyan elemzésnél, jelentésnél, amely a magyar gazdaság gyengeségeire, kritikus pontjaira hívta fel a figyelmet, ennél is támadóan reagált, megpróbálta megkérdőjelezni hitelességét. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elismerte, hogy a rangsor valós versenyképességi kihívásokra is ráirányítja a figyelmet, ezért a kormány fel is állította a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot - amely konkrét javaslatainak pozitív hatásai a kormányzati remények szerint a következő években már megjelennek majd a rangsorokban.

Ugyanakkor belekötött abba, hogy az elemzés kétharmad részben a 2016. év hivatalos statisztikáira, egyharmad részben pedig a 2017 márciusában 6252 vállalatvezetővel folytatott véleményfelmérésre épített. A szaktárca szerint "az IMD versenyképességi rangsora, nyilvánvalóan nem tükrözte például a gazdasági növekedés év eleje óta megfigyelhető gyorsulását, vagy a beruházások ez évi dinamikus bővülését".

Továbbá azt is megjegyezte, hogy "az IMD felmérése és a hozzá hasonló nemzetközi rangsorok fontos korlátja, hogy a statisztikai adatokkal nem mérhető tényezőket szakértői vagy vállalatvezetői véleményekkel helyettesítik, és emiatt gyakran nem annyira a valós, objektív módon mérhető versenyképességet, hanem inkább a versenyképesség szubjektív megítélését tükrözik. Hosszabb ideje jól megfigyelhető, hogy Magyarország a statisztikai adatokkal mért rangsorokban jobban teljesít, mint a szubjektív vállalatvezetői megkérdezések alapján."

Végre valami pozitívum?

Ehhez képest nagy felüdülést jelenthetett a kormány számára, amikor pár hónap múlva megjelent egy másik, globálisan szintén igen széles körben követett, ugyancsak svájci rangsor, a Világgazdasági Fórum (WEF) által összeállított Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI).

Magyarország ugyanis nagyot ugrott ezen a versenyképességi ranglistán, miután összpontszámán egy tizedet javítva (4,3 pont) egy év alatt 9 helyet lépett előre, így a globális rangsorban a vizsgált 137 országból a 60. helyre került. Ezzel az EU 28-ban a 24. legversenyképesebb tagállamnak számít.

A Világgazdasági Fórum 2003 óta teszi közzé minden évben a világ országainak versenyképességi rangsorát, amelyben 2017-ben összesen 137 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 olyan részmutatóból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását.

Ezt az eredményt ünnepelte a szaktárca, kommentárjában nyoma sem volt az előző versenyképességi rangsor kapcsán előhozott "szubjektív megítélés" kritikájának, és "az eddigi legnagyobb egy év alatt mért előrelépés" sikerét a kormány által tavasszal felállított Versenyképességi Tanács munkájának tudta be.

Az összpontszámban tükröződő javulás a technológiai fejlesztéseknek, a lakossági internethasználat bővülésének volt köszönhető, illetve annak, hogy az üzleti szféra megítélése szerint kedvezően alakultak a pénzpiacok, javult az üzleti és az innovációs környezet.

Az ördög a részletekben

Ez a tetszetős eredmény azonban csak első látásra tűnik úgy, mintha óriási javulást ért volna el Magyarország. A részleteket megvizsgálva ez sem mutatott lényegesen eltérő képet a magyar gazdaságról, mint a másik svájci rangsor, csak sokkal árnyaltabban mutatott rá igen súlyos problémákra.

A részletekből egyrészt az tűnt ki, hogy bár a magyar gazdaság versenyképességi szerkezete újra közelít a régióéhoz, még így is jelentősen elmarad attól, illetve, hogy Magyarország eredményei egyetlen pillérben sem számítanak a legjobbnak, illetve az ország egyetlen pillérben sem igazán rendelkezik versenyképességi előnnyel, viszont egyben - a felsőoktatás és szakképzésben - a legrosszabb.

Forrás: Kopint-Tárki, WEF, 2017

A WEF elemzése szerint a magyar versenyképesség legnagyobb problémája egyértelműen a fundamentumokban keresendő, azaz főleg az oktatásban és az intézményrendszerben. A WEF a legproblematikusabbnak a nem megfelelően képzett munkaerőt, a korrupciót, az adóterheket és adószabályozásokat tartotta.

Kínos pontok

A fő pillérek közül az intézmények minőségét vizsgálóban teljesített a leggyászosabbul Magyarország: itt ugyanis a 137 országból a 101. helyre került a rangsorban (Oroszország, illetve az afrikai Malawi és Uganda mögé). Ezen belül nagyon rosszul állt a tulajdonjog védelmében (126.), az etika és a korrupció terén, amelyen belül "az állami eszközök hűtlen kezelése" és "a politikusok iránti bizalom" terén a 108. és a 105. helyen található (messze Oroszország mögött).

A "jogtalan befolyás" alindex esetében Magyarország a 120., amelyen belül a "bírósági függetlenség" esetében a 101., a "kivételezés a kormányzati tisztviselők döntéseiben" elnevezésű alindexben pedig a 131. Utóbbi esetében legfeljebb annyival vigasztalhatjuk magunkat, hogy a helyzet még nem olyan rossz mint Zimbabwéban vagy Venezuelában, bár a pontszámokat tekintve elég közel állunk ezekhez az országokhoz.

Az állami szektor teljesítménye alapján Magyarország a 118., amelyen belül "a kormányzati költések hatékonysága" alapján a 108., "a jogi keretek hatékonysága a szabályozásokkal szembeni kifogások esetén" alapján a 132., "a kormányzati döntéshozatal átláthatósága" alapján a 125. az ország. A magyarországi partnerként közreműködő Kopint-Tárki Zrt. szerint ezek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a vállalatok sem viselkednek etikusan (ennek alapján Magyarország a 127.).

Még a javítás is lemaradást jelentett

Ehhez képest az ősszel a Világbank által kiadott Doing Business versenyképességi ranglistája - amely olyan kritériumokat vizsgál, mint például mennyire könnyű új céget alapítani, új ingatlant bejelenteni, elektromos áramot bevezetni, építési engedélyeket szerezni, adózni, szerződéseket betartatni vagy finanszírozáshoz jutni - nem nyújtott nagy vigaszt a magyar kormánynak, hiszen ezen a listán is visszacsúszott Magyarország, a 41.-ről a 48. helyre a vizsgált 190 gazdaságból.

Hiába javított az ország a 2016-os eredményekhez képest szinte minden mutatóban (tízből hatban), hiába nőtt összpontszáma (úgynevezett DTF pontszám) 72,13-ról 72,39-re, a ranglista elején lévők nagyobb javulást értek el a versenyképességi mutatóikban. Ezért az ország relatíve lemaradt az élbolytól. Egyébként itt egyetlen mutatóban volt enyhe romlás, az adózásban, ahol 93. lett Magyarország.

Inkább "a tényekre alapoz"

Az NGM a javulást annak tulajdonította, hogy megszűntek a cégbejegyzési illetékek, ami olcsóbbá tette a cégalapítást, illetve bevezették a bírósági illetékek elektronikus fizetését és javult a szerződések érvényesítésének hatékonysága.

Ugyanakkor a szaktárca szerint az ellentétes irányú mozgások "jól mutatják az ilyen rangsorok hiányosságait, hiszen egymástól eltérően értelmezik és más módszertannal mérik a versenyképességet."  "A kormány az eltérő módszerű és motivációjú rangsorok helyett a tényekre alapoz a versenyképesség vizsgálatakor", például arra, hogy nálunk a legalacsonyabb a társasági adó és jövőre csökkennek majd a munkavégzés járulékai is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a parlament számos olyan változtatást fogadott el, amelyek hatásait majd a jövő évi Doing Business besorolásában lehet majd érzékelni.

Bár az a minisztériumi reakciókból kiderült, hogy a kritikát még mindig nehezen viselik, mégsem nézik tétlenül az eredményeket, ami akár jó hír is lehetne. A választ arra, hogy a kormány által foganatosított intézkedések mennyire váltják be a reményeket és hoznak pozitív változást a fenti rangsorokban, az előttünk álló év fogja megadni. Az azonban nyugodtan kijelenthető: van mit javítani.

Nyitókép forrása: StockSnap.io

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RealMan, 2017.12.31 20:05

@zana:
Isten nem akar Orbán Viktor lenni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2017.12.31 19:32

@krix3:
Jó lenne ha Viktorotok, meg az egész elbutított 2,3 millió a Himnusz sorait megszívlelné,
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Azért is érdekes ez a pár sor, mert a saját hibákra utal, a bűnökre. Ez nagyon aktuális.... Orbán politikája maga a bűn....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.12.31 19:07

@zana:
A te istened jó messzi van, egy szer ha lesz sok pénzem küldetek érte egy űrhajót (vagy téged küldünk el hozzá)!
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2017.12.31 18:39

@krix3:
"Isten magyar"
Világos beszéd sötét arkangyal.
Semjén meg a második Messiás...
Az Isten meg Orbán Viktor....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.12.31 18:27

@zana:
Isten magyar és mindenki a gyermeke, rajtad kívül!
:D
Te a Plútón születtél...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html