Megszólalt a hitelminősítő Magyarországról

A Moody's Szlovéniát és Magyarországot hasonlította össze, a besorolás módosításáról nincs szó.
Napi.hu, 2015. február 23. hétfő, 15:35
Fotó: Reuters

Szlovénia és Magyarország hasonló növekedési és eladósodottsági kihívásokkal néznek szembe, de sokktűrő képességük eltérő - állapítja meg a Moody's friss elemzése.

Utóbbi kapcsán a hitelminősítő kifejti: a külső sokkokkal szemben a magyar gazdaság érzékenyebb, mint a szlovén, mégpedig a devizadósság magasabb aránya (itthon az államadósság 40 százaléka áll fenn külföldi devizában, Szlovéniában pedig kevesebb mint 20), ráadásul a magyar refinanszírozási igény is jelentősebb (2015-ben a GDP kb. 22 százaléka, szemben a szlovéniai 17 százalékkal).

A Moody's tavaly novemberben javította negatívról stabilra a magyar Ba1-es osztályzat kilátását, míg Szlovéniát idén januárban Ba1-ről Baa3-ra minősítette fel.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a külső sérülékenység mindkét ország esetében csökkent, a folyó fizetési mérleg többlete fenntarthatónak bizonyult az elmúlt években, és ez a trend - az erős exportnak és a mérsékelt belföldi keresletnek köszönhetően - minden bizonnyal az idén is folytatódik. Magyarországot emellett a jelentős - 35 milliárd euróra rúgó és a GDP 35 százalékát kitevő - devizatartalék, Szlovéniát pedig az eurózóna-tagsága révén elérhető olyan eszközök segítik, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM).

Egy főre jutó GDP (PPP, USD)

Forrás: Moody's


Az elemzés szerint mindkét országra igaz, hogy strukturális tényezők korlátozzák a gazdaság növekedési potenciálját. Szlovénia gyengélkedése kitarthat, a vállalati szektor egy részének talpraállása még éveket vehet igénybe, míg Magyarországon a munkaerőpiac merevsége és az üzleti környezet gyengesége jelent kihívást. A vártnál tempósabb 2014-es növekedést - amelyet mindkét országban az erősebb állami költekezés, az EU-források fokozottabb felszívása okozott - a következő években nemigen lehet megismételni.

Átlagos (várható) reál GDP-növekedés (%)

Forrás: Moody's

A bankszektor továbbá Magyarországon és Szlovéniában is gyenge, amelyek hitelezési oldalról nem tudják megtámogatni a növekedést. A nem teljesítő hitelek (npl) aránya várhatóan nem romlik az idén: ez Magyarországon a bankszektort érintő kormányzati intézkedések hatására javulást, Szlovéniában pedig stabilizálódást jelenthet. (Itthon 2014 első negyedében a Moody's szerint 21,3 százalék volt az npl-arány, Szlovéniában pedig a harmadik negyedévben 15,7 százalék.)

Bár a szlovén növekedési kilátások mérsékeltek, az export diverzifikáltsága - ezen belül is a magas hozzáadott értékű niche termékek - támogatja a gazdaságot, míg a magyar exportőrök árversenyképességét a rugalmas árfolyam, a gazdaság egészét pedig az MNB növekedési hitelprogramja is segíti.

Az export szerkezete

Forrás: Moody's

Mindkét ország államadóssága jelentős marad 2015-ben: a GDP-arányos mutató Magyarország esetében lassan 76 százalékra csökkenhet, míg Szlovéniában az idén 83 százalékon tetőzhet (utóbbi a gazdaságösztönzési lépések és a bankok feltőkésítése miatt 2009 óta nőtt).

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2015.02.24 08:36

@really: "egyébként az nhp-t 2008ban kellett volna bevezetni mint az angolok és akkor 2009 ben nem -6.3% lett volna az eredmeny, a kilábalás sokkal gyorsabb lett volna."

Sajnos ekkor ezt a programot nem lehetett volna elindítani. Egyszerűen túl drága lett volna. Az NHP sikerének feltétele ugyanis pontosan az alacsony jegybanki kamat! A jegybank pénzt teremt amit ingyen a kereskedelmi bankoknak folyósít, hogy hitelezzék max. 2,5%-on a KKV szektort. Az így megteremtett pénz atonnal visszakerül az MNB-hez kéthetes betét (korábban kéthetes kötvény) formájában, amelyre a mindenkori jegybanki kamatot fizeti. Ha több Ft kerül a bankrendszerbe - növekszik a likviditás - az mindig kicsapódik a ker.bankok MNB-nél elhelyezett kéthetes betétjében. Tulajdonképpen ennyi a költsége.
Kockázata pedig az - még ha teljes egészében beruházásra is lehet fordítani -, hogy az adott beruházásnak mekkora az import igénye. Amennyiben jelentős import beszerzésből valósul meg a beruházás, az nem kedvező nemzetgazdasági szempontból (nem támogatja a GDP növekedését, csak közvetetten és hosszabb távon pl.:nagyobb gyártó kapacitás, több foglakoztatott stb.).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2015.02.23 22:26

@v69zsolt:

Miért kellett a jegybanknak kamatot emelnie? Azért mert két alak megszólalt? Az MNB máris ugrott? Komoly szakértők lehettek benne...

"2011 december 7%-ig és innentől megint csökken "

A külsős tagok nyomására...

A zemeszpések 15-20%-ig emelték volna, mert hát ugye a kamatemelés az egyetlen eszköz...
(A beszűkült agyúaknál...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

really, 2015.02.23 21:32

@v69zsolt:
hát én jól emlékszem, hogy 7% alapkamatnál Simor elvtárs a kamatemelést szorgalazta (méghozza 50szp), amit leszavasztak az uj "külsős tagok', nagy volt a felháborodás, h a kormány az 'új' tagok által megsérti az mnb függetlenségét stb.
egyébként az nhp-t 2008ban kellett volna bevezetni mint az angolok és akkor 2009 ben nem -6.3% lett volna az eredmeny, a kilábalás sokkal gyorsabb lett volna.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

v69zsolt, 2015.02.23 21:13

@Borisz1106: Sajnos hiányosak a gazdaság történelem ismeretei mert!!

alapkamat 2008 december 10%
2010 április 5,25% és ugye tudjuk, hogy utána szólal meg Kósa, Szíjjártó kettős és ekkor megint emelkedik az alapkamat
2011 december 7%-ig és innentől megint csökken
2013 március 5,25% és március 3-án Matolcsy lesz az MNB elnöke

Ja és QE program 2008-ban kezdődig! Tehát időben kezdődőt a lazítás nálunk is csak hát a Fidesz politikája bele rondított a gazdasági folyamatokba!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2015.02.23 20:29

@v69zsolt: A FED nem 2008-ban kezdte a mennyiségi lazítását? Matolcsy színrelépéséig mégis 7% volt az alapkamat. Most 2,1%.
Kérdés: miért nem lehetett elkezdeni még korábban a kamatcsökkentési ciklust?

Ma már tudjuk, hogy nem következett volna be semmilyen monetáris krízis helyzet vagy esetleg finanszírozási gond (államadósság). Mégis valami oknál fogva a Simor ezt nem akarta megkezdeni (én persze tudom a választ miért nem, hehe).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html