Megszorítás megszorítás hátán - ÁSZ-kritika a kormánynak

Az ÁSZ számításai szerint 2010-2013 között 5297,7 milliárd forintnyi kiigazításról döntött a kormány, ráadásul a döntések sokszor kapkodóak voltak, azok nem illeszkedtek egy koherens költségvetési, pláne gazdaságpolitikába. A számvevőszék kifogásolta az adóemelések mikéntjét is: ugyanis mintegy 28 adóemelés esetén elmaradtak a hatástanulmányok.
Papp Zsolt, 2015. február 5. csütörtök, 15:07
Fotó: Reuters

Az elmúlt évek egyik legfigyelemreméltóbb jelentését publikálta a napokban az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amikor a 2007-2013 közötti időszak költségvetési megszorításait, kiigazításait vette górcső alá. A jelentés szerint gyakorlatilag a folyamatosak voltak a költségvetési kiigazítások. Az ÁSZ minden költségvetési rövid távú egyensúlyjavító intézkedést sorolt ebbe a kategóriába - szemben hosszú távon is ható strukturális intézkedésekkel. A jelentés nem tér ki rá, de ez utóbbi halmaz meglehetősen üres, hisz az elmúlt négy évben érdemi költségvetési reformra nem került sor. Az utolsó ilyen intézkedéseket még a Bajnai-kormány hozta, amikor a nyugdíjrendszerből kivezette a 13. havi ellátást, illetve megemelte a nyugdíjkorhatárt.

Az ÁSZ a kiigazítási intézkedések közé sorolja a különadók kivetését, a tartalékok képzését, azok zárolását, a kiadások csökkentését, azok évközi zárolását. Az ÁSZ számításai szerint 2007-2013 közötti időszakban összesen 7828,6 milliárd forint értékben hoztak a kormányok költségvetési kiigazító intézkedéseket. Csak a 2010-2013 közötti időszakban 5297,7 milliárd forintnyi kiigazításról döntött a kormány. "Az egyensúlyjavító intézkedések nem egyszeri, rendkívüli intézkedésként voltak jelen a költségvetési gazdálkodásban, hanem (...) hét éven keresztül folyamatosan, egymással párhuzamosan léteztek és hatottak".

Magyarán ahelyett, hogy az egymást követő kormányok racionális költségvetési reformokat hajtottak volna végre - az olcsóbb állam, a korrupció, a pazarlás megszüntetése helyett -, inkább azonnali fiskális intézkedésekkel operáltak. A megszorító, kiigazító intézkedések ugyanakkor elérték a kívánt hatást - vagyis az államháztartási hiány csökkentését a maastrichti 3 százalékos szint alá.

Voltak is meg nem is hatástanulmányok

A közvélekedéssel ellentétben az új adók többségének bevezetését a ÁSZ-jelentés szerint komoly hatástanulmányok előzték meg: a jelentés leszögezi, hogy így vezették be a biztosítási-, a távközlési-, a közmű-, a népegészségügyi - avagy chipsadót - és az elektronikus útdíjat is. A legnagyobb bevételt hozó tranzakciós illeték esetében azonban elmaradt az előzetes hatástanulmány, ami abból a szempontból mindképp káros volt, hogy ezt az adót a bankok száz százalékban az ügyfelekre tudtak hárítani az utólagos vizsgálatok szerint.

A 2006-os és a 2010-es ágazati különadók esetében készült ugyan előterjesztés, de a számítások abból már hiányoztak - állapította meg az ÁSZ. Sem az adóalapra, sem a adóbevételre, sem a várható adózói körről nem készült számítás a Pénzügyminisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Ám, ha készült is hatástanulmány, akkor is hagyott maga után kivetnivalót: az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a közműadó bevezetést előbb az NGM a "közösségi közlekedés finanszírozási forrásainak bővítésével indokolta" később azonban már csak szimplán a adóbevételek növelése volta cél.

Alapos fejmosás Varga Mihálynak - részben Matolcsy miatt

Az adóváltoztatásoknál még rosszabb a helyzet: 33 ilyen módosítást talált az ÁSZ - ebből négy esetben készült hatásvizsgálati lap. Ráadásul a 33 módosításból 28 volt érdemi, nem technikai jellegű adóemelés, adócsökkentés, vagyis elvárható lett volna a tervezett intézkedés költségvetési, gazdasági és társadalmi hatásainak elemzése, ami a kormány feladata lenne. (Persze nehéz dolga van a tárcáknak, hisz az elmúlt négy évben Orbán Viktor kormányfő folyamatosan neheztelt a közigazgatásra, hogy az a kormány döntéseit, egyeztetések és vizsgálatok címén elszabotálja, holott vélhetően a közigazgatás több esetben csak a politikai döntés megalapozatlanságára próbálta felhívni a figyelmet.)

Az ÁSZ az 50 oldalas jelentés rezüméjeként egyetlen, ám annál ütősebb javaslatot fogalmazott meg Varga Mihály miniszternek: "Intézkedjen, hogy az NGM által előkészített, nem technikai jellegű törvénytervezetek előterjesztése előtt - a jogszabályban leírtaknak megfelelően - készüljenek hatásvizsgálatok, hatásvizsgálati lapok" - vagyis az NGM tartsa be a jogalkotási törvényt. A figyelmeztetés Az NGM vezetőjének szól, aki most Varga Mihály, ám a különadók jelentős többségét még Matolcsy György minisztersége alatt találták ki a minisztériumban.

Bizony, itt komoly kiigazítások voltak

A 2007-2013 közötti időszak elején a költségvetési kiigazításokon belül a különadó súlya 35 százalék volt, míg 2013-ban 32 százalék, vagyis az arány érdemben nem változott. A költségvetési maradványok zárolása tette ki a megszorítások 65 százalékát 2007-ben, ez a mérték 2013-ra 49 százalékra csökkent az ÁSZ megállapítása szerint. A legnagyobb mértékben a tartalékok aránya változott a magszorító intézkedéseken belül: a 2007-es 0,1 százalékról 2013-ra 18,6 százalékra emelkedett. A tartalékképzés gyakorlatilag megfelel a kiadások csökkentésnek, vagyis a klasszikus megszorításnak, ugyanis a pénzt betervezik a kiadási oldalra, de nem címkézik meg, és sok esetben nem is költötték el, a kiadásokat érdemben csökkentették.

Az számvevők összegzése szerint a "egyensúlyjavító intézkedések" (...) nem alkottak egységes rendszert." A bevételnövelésben az adókivetések, azok számának növelése volt a jellemző, míg a kiadáscsökkentő intézkedések egyrészt költségvetési maradványok zárolására, valamint a beszerzési tilalomban merült ki. Ám a zárolások ellenére az ÁSZ a költségvetési gazdálkodásban erősítené a valódi takarékosságot és a hatékonyságot - szemben a beszerzési stopokkal, amelyek feloldásuk esetén épp a pazarlásra ösztönöznek. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a zárolások később bosszulják meg magukat, ugyanis az így elmaradt néhány százmilliós karbantartási kiadásokat néhány év múlva már csak nagyobb kiadásokkal lehet pótolni.

Egyensúlyjavító intézkedések (milliárd forint)
2007200820092010201120122013
Különadók212,0240,8195,0321,1352,0272,5554,2
Maradvány, zárolás400,0583,2738,7687,5648,6813,2828,9
Tartalékok0,52,0158,7183,70,0320,1315,9
Összesen612,5826,01092,41192,31000,61405,81699,0
Forrás: ÁSZ

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

nemvagyok1, 2015.02.06 17:30

@libamaj:
Ez remélhetőleg irónia volt.
Az én adómat bizony növelte kormány, nem kevéssel. Mivel takarékosan élek, a rizsacsökkentés elenyésző tétel.
A többi szót sem érdemel.

Akkor is, ha lakájmédia ezeket nem hozza le.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2015.02.05 21:49

Szerintem az ÁSZ-nél fejek fognak hullani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

libamaj, 2015.02.05 21:30

Mi van?! Kábszerezik az ÁSZ! Ez a kormány a zemberek oldalán áll.Kizárt,hogy megszorításokat alkalmaz. Azt csak a szoc-lib hazaárulók csinálják. A kormány egyszerre és egy időben csökkent adót, teremt munkahelyeket,csökkenti az adósságot,növeli a GDP-t a nyugdíjak reálértékét.Újra iparosítja az országot. Elhanyagolhatóvá teszi a rezsiköltségeket és egy morálisan szilárd önbizalomtól duzzadó erős nemzetet épít. Aki ezt nem érzékeli az egy kacsacsőrű emlős.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2015.02.05 18:36

@Tiszapart:
8. Miért is van az, hogy soha ekkora kormányapparátus nem volt?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2015.02.05 18:32

@Tiszapart:

5. Miért kellett ezt a rezsicsökkentési idiótaságot nyomatni? Persze tudom a választ: négereknek üveggyöngy, így lesz meg a 2/3... na de ez egy felelős gazdasági szükséghelyzetben tevékenykedő kormány?
6. Miért kell 100 milliárdokat költeni bankok és vállalatok államosítására?
7. állítólag kormányunk és pártod soha nem látott sikereket ért el a gazdaság területén (unortodox módszerekkel). Tessen már megmondani, akkor miért nem csökkent érdemben az államadósságunk? Ne kezd el, hogy csökkent, mert körberöhöglek! Ha elolvasod ezt a cikket ebben is benne van mekkora trükközés van a háttérben. Én meg csak hozzáteszem a fizetésképtelen állami szolgáltatókat és majd nézd meg a február végére, március közepére mekkora lesz az államadósság, amikor az államadósság kezelő utoléri magát a kötvénykibocsátásokkal. Ja és amit írtak is már, nem látom a 3000 milliárd forintos manyup államosítás hatását az államadósságon! vak volnék, Kérlek segíts!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html