Megvan, mi törte meg az MNB egységét

Egy tag szavazott lazításra, a többség a 7 százalékos ráta mellett állt ki. A tagok nem először ítélik meg máshogy a pénzpiaci kockázatokat.
Pintér András, 2012. március 14. szerda, 14:15
Fotó: Napi.hu

A monetáris tanács januári ülésén az MNB vezetőségét végül 4:3 arányban leszavazta a testület, és megtartotta a 7 százalékos jegybanki alapkamatot. Februárban ezzel szemben lényegében egységesen szavaztak a tartásra a tagok, azonban már megjelent az enyhítésre vonatkozó javaslat is.

A piac elfogadta a januári meglepő MNB-döntést

A 7 tag közül végül Cinkotai János szavazott 25 bázispontos vágásra, a többség a kamattartás mellett állt ki. Simor András jegybankelnök a februári ülést követő tájékoztatójából már lehetett sejteni, hogy 6:1 lesz az arány és az is valószínű volt, hogy a jelek szerint inkább enyhítés párti négy új tag közül nem Gerhardt Ferenc és Kocziszky György szavazott a mérsékeltebb monetáris politikára: korábban ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy megvárják az EU/IMF-megállapodást a lazítással.

A kamatpolitikai kérdések egyeztetése során a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy a piac egyértelműen elfogadta és visszaigazolta a januári jegybanki alapkamat tartására vonatkozó döntést. A februári kamatdöntési opciókat áttekintve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy továbbra is fokozott óvatossággal kell eljárni a monetáris politikai döntéshozatal során - derül ki a februári ülés szerdán közzétett jegyzőkönyvéből.

Még nem lehet kizárni egy későbbi kamatemelést

A tagok közös nevezőn voltak abban a kérdésben is, kitüntetett fontosságú az, hogy a magyar kormány az IMF és az EU között a pénzügyi védőhálóra vonatkozó megállapodás mielőbb létrejöjjön. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából a reálgazdasági kockázatok visszafogottabbak és továbbra is inkább a kockázati megítélés bizonytalansága meghatározó. Az inflációs, reálgazdasági és stabilitási kockázatokat egyaránt figyelembe véve, a tanácstagok többsége a 7 százalékos alapkamat szinten tartása mellett érvelt. Többen ugyanakkor úgy látták, hogy az inflációs kilátások és a kockázati megítélés érdemi romlása esetén kamatemelés válhat szükségessé.

A tagok többsége a januári inflációs adatok alapján az adóemelés hatását átmenetinek ítélte, azonban voltak, akik az olajár drágulásában rejlő kockázatokra hívták fel a figyelmet. A tagok egyöntetű véleménye szerint a jelenlegi döntési helyzetben kiemelt fontosságú a pénzpiacok helyzete, és kedvező hír, hogy a globális intézmények válságkezelése a magyar pénzpiaci eszközökre is kedvező hatással volt.

A piac csak megelőlegezte a bizalmat Magyarországnak

Ugyanakkor a hazai kockázat nem csak külső, hanem országspecifikus tényezők miatt is enyhült - értettek egyet a tanácstagok, többen azonban figyelmeztettek, hogy a javulás ellenére még mindig rosszabb az összkép, mint 2011 közepén volt. A piac - véleményük szerint - csak megelőlegezte a bizalmat Magyarországnak és a várt intézkedések elmaradása és halasztása esetén növekszik annak a valószínűsége az idő előrehaladtával, hogy a forinteszközök külföldi befektetői megítélése ismét kedvezőtlen irányba változik.

Legközelebb két hét múlva kedden ül össze a tanács, többek között azért, hogy megvitassák a jegybank inflációs jelentését. Mind az infláció értékelése, mind a GDP előrejelzése érdekes információ lesz. Előbbinél az áfaemelés és az árfolyamgyengülés hatása a vártnál gyorsabban ment át a fogyasztói árakba, a külső konjunktúráról szóló változó információk miatt pedig a növekedési prognózis is változhat. A legutóbbi inflációs jelentés óta a kockázatvállalási hajlandóság növekedett és a piaci szereplők egy fokkal optimistábban látják a gazdasági folyamatokat. A kockázati tényezők azonban még mindig jelentősek, és a kínai gazdaság mérsékeltebb növekedése sem jelent jó hírt az európai gazdaságra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lomb, 2012.03.14 20:11

"...a kockázati megítélés bizonytalansága meghatározó" Mintha józanodnának az MNB-nél lévő döntéshozók!

Azonban - még mindíg - túlértékelik bizonyos gazdasági folyamatokra, pl. az inflációra gyakorolt hatásukat. "...az olajár drágulásában rejlő kockázatokra hívták fel a figyelmet" Erre nincs hatással az NMB "monetáris politikája". Miért kell kiemelni a kamat változásánál, változatlanul hagyásánál?
"A piac - véleményük szerint - csak megelőlegezte a bizalmat Magyarországnak ... a forinteszközök külföldi befektetői megítélése ismét kedvezőtlen irányba változik."
Az alapkamat csökkentése józékonyan hatna - természetesen az összehangolt, átgondolt kormányzati intézkedésekkel együtt - a gazdasági növekedésre, mely esetben a "piacnak" nem lenne más lehetősége - hosszabb távon - mint meghajolni a tények előtt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html