A fiskális intézkedések, az induló adócsökkentés és a megfogalmazott 7 prioritás mind-mind ezt jelzi. A fenti kitörési pontokkal megvalósulhat a fő cél: a munkahelyteremtés, bár az államtitkár azt mondta, hogy a feltárt 300 milliárdos rést a költségvetésen a 29 pontos akciócsomag lefedte.

Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója szerint a hiányzó pénz 400 milliárdra rúg - adóbevételek (különösen a társasági adó) nem a terveknek megfelelően folytak be. A költségvetés 200 milliárdos tartaléka elég lehet, ám ebben az összegben sem az önkormányzati, sem a konszolidációs összegek nincsenek benne - a végszámla tehát nagyobb lehet. Az 10 év alatt 1 millió munkahely megvalósulása sem keresleti sem kínálati oldalról nem biztosított - a terv túl ambiciózus - mondta Mellár. A Széchenyi Terv és a 29 pont mellett szükség lenne, hogy a kormány általános kereteket szabjon meg.

Szükség lenne a nagy elosztórendszerekkel kapcsolatban konkrét kormánytervek megismerésére, s úgyszintén fontos egy vidékfejlesztési terv. A kabinetnek nincs fenntartható növekedési pályája, amely megmutatná, hogy az elkövetkező 3-4 évben hogyan tartható a növekedés és hogyan csökkenthető az államadósság. keretA kormány gazdasági párbeszéd kezdeményezését megragadva gondolta a Magyar Szolgáltatóipar és Outsourcing Szövetség, hogy fórumot szervezve egy asztalhoz ültetik az érdekelteket a foglalkoztatás növelése, az oktatás fejlesztése és a modernizáció jegyében - mondta el a mai konferencia kapcsán Suhajda Attila, a szervezet elnöke. A szolgáltatókat nem pusztán a versenyoldalon kell keresni, hiszen maga a közigazgatás is szolgáltatást végez - mondta el az elnök. Az Outsourcing Szövetség célja, hogy a közeljövőben együttműködési megállapodást kössön a kormányzattal.