Menekültek: uniós bíróság előtt magyarázkodhatott a kormány

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legmagasabb fóruma tárgyalta szerdán Strasbourgban annak a két menedékkérőnek az ügyét, akiket a testület elsőfokú ítélete szerint jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába.
Dzindzisz Sztefan, 2018. április 18. szerda, 18:16
Fotó: Pixabay

A 17 bíróból álló nagykamara előtt zajló meghallgatáson először a panaszosok, majd a magyar kormány képviselői adták elő álláspontjukat. Pohárnok Barbara, a felperesek képviselője kijelentette, az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, valamint a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Szerinte az illetékes szervek semmibe vették a szükséges eljárásjogi garanciákat, amelyek azt biztosítanák, hogy senkit nem tesznek ki kínzás vagy embertelen bánásmód kockázatának, és senkit nem fosztanak meg a hatékony jogorvoslat lehetőségétől. A magyar hatóságok azóta sem mutattak be semmilyen "meggyőző vagy legitim" okot az eljárás igazolására - mondta a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, aki szerint a tranzitzónás elhelyezés egyértelműen jogellenes fogva tartásnak számít - írja az MTI.

A kormány képviseletében Tallódi Zoltán egyebek mellett kiemelte, hogy a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, ezért az ott tartózkodás nem minősül fogva tartásnak, Szerbia pedig biztonságos harmadik országnak számít. Szerinte a verdikt változtatás nélküli jogerőre emelkedése intézményesítené Európában az úgynevezett "asylum shopping" - a menedékkérelmek többszörös, több tagállamban történő benyújtásának - jelenségét, ami ellentétes lenne az uniós joggal és jelentősen megnehezítené az EU-tagországok belső biztonságának fenntartását. Kijelentette, bár formálisan a két bangladesi menedékkérő a felperes, jelen ügy valódi érdekeltjei azok a civil szervezetek, amelyek az "asylum shopping" jogának és a határokon keresztül történő szabad mozgás univerzális jogának elismerését támogatják.

A tárgyalás során beavatkozó harmadik félként észrevételeket tett a bolgár, a lengyel és az orosz kormány, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), együttesen négy nemzetközi civil szervezet, valamint kizárólag a "sérülékenység" fogalmának értelmezésével kapcsolatban egy olasz egyetemi kutatócsoport. Szakértők szerint az ítélethirdetés 6-12 hónapon belül várható.

Mi történt?

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten át a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

A strasbourgi bíróság tavaly márciusban első fokon egyhangúlag kimondta, hogy a magyar hatóságok több ponton is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért fejenként 18 705 euró (5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak. A magyar állam fellebbezést nyújtott be, amelyet jóváhagyott az EJEB öttagú tanácsa szeptemberben, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták.

Az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Fotó forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK