Rákapcsolhat a magyar agrárium

A mezőgazdaság kibocsátása 2019-ben a 2776 milliárd forintot, az agrárexport értéke pedig tavaly január-november között a 8,6 milliárd eurót érte el – mondta Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Tóth László Levente, 2020. február 10. hétfő, 11:55
Fotó: Napi.hu

Az Agrárminisztérium (AM) azért dolgozik, hogy a gazdatársadalom megerősödjön, és visszaszerezze azt a társadalmi megbecsülését, amely az elmúlt évtizedekben elvesztett - mondta Farkas Sándorminiszterhelyettes egy gazdanapi fórumon az agrártárca közleménye szerint.

A miniszterhelyettes hozzátette: ehhez biztonságos, kiszámítható termelési környezet, támogató politika és jövedelmező gazdálkodás szükséges.

2776 milliárd forint

Farkas Sándor az agrárium fejlődését, annak irányait, a Közös Agrárpolitika (KAP) következő hét éves ciklusát meghatározó uniós tárgyalásait felvázoló előadásában úgy fogalmazott: az agrárágazat magyar gazdaságon belüli szerepének jelentőségét jelzi a mezőgazdaság teljesítőképessége. A mezőgazdaság kibocsátása 2019-ben elérte a 2776 milliárd forintot, ebből a növénytermesztés részesedése 56,5 százalék, az állattenyésztés részesedése 36,5 százalék volt. Az agrárexport értéke 2019. január-november között elérte a 8,6 milliárd eurót, ez 9 százalékkal magasabb 2018 azonos időszakához képest.

Az ágazat fejlődését és erejét elemezve a miniszterhelyettes elmondta: jól szemlélteti a beruházások értéke, amely 2019 első három negyedévében elérte a 301 milliárd forintot, ez 15 százalékkal magasabb a 2018-as év azonos időszakához képest. Évről-évre emelkedik a mezőgazdasági gépek iránti kereslet, 2019. első három negyedévében 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket a gazdák. Ez 3 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ezeken túl az élelmiszeripari beruházások volumene is tovább emelkedett. 2018-ban 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, az élelmiszeripari beruházások mennyisége 2010 és 2018 között több mint a duplájára nőtt. Mindez azt mutatja, hogy az ágazatban van fejlődésre való készség és képesség - hangsúlyozta.

A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kiemelkedően, kétharmadával emelkedett. A növekedés uniós összehasonlításban is figyelemre méltó, Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban. A miniszterhelyettes úgy fogalmazott: a látványos növekedés ellenére a magyar mezőgazdaság termelékenysége még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A fejlődés, a hatékonyságnövelés egyik eszköze a technológiai fejlesztés, és a gazdálkodási környezet jogi szabályokkal történő biztosítása.

Öntözésfejlesztés a főszerepben

A versenyképesség növelése érdekében jelentős változást hozhat az öntözésfejlesztés, az ezt biztosító jogszabály pedig ez év elején hatályba is lépett. A megváltozott klimatikus viszonyok miatt elengedhetetlenné vált az öntözéses területek növelése. Cél, hogy az öntözhető területek nagysága a jelenlegi kevesebb, mint 100 ezer hektárról legalább 200 ezer hektárra bővüljön. Farkas Sándor szólt az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének jelentőségéről, az agrárdigitalizáció, a modern technológiák elterjesztéséről, a generációváltás előmozdításáról és a mezőgazdasági termelés fiatalok számára való vonzóvá tételéről is.

A KAP tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszterhelyettes a kormány álláspontját ismertette, mely szerint nem kérhetünk többet a gazdáktól kevesebb támogatás mellett. Mint mondta, mindenképpen szeretnénk megőrizni azokat az uniós forrásokat, amelyekkel a magyar gazdák versenyképességét, termelésének eredményességét segíteni tudjuk. A KAP-források nem csökkenhetnek nagyobb mértékben, mint amit az Egyesült Királyság kilépése indokol. Ezzel az állásponttal Magyarország nincs egyedül, már 19 tagország támogatja ezt a határozott elképzelést.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK