Mi legyen a nyugdíjrendszerrel? Íme, az ötletek!

A nagyobb ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, a minimális juttatás emelésére - derült ki a Nyugdíjasok Országos Szövetségének pártelnöki fórumán.
Domokos László, 2017. augusztus 31. csütörtök, 17:56

Legalább meg kell duplázni a minimálnyugdíjat, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a százezer forint alatti juttatásokat, valamint kifizetési plafonra van szükség - sorolta Molnár Gyula, az MSZP elnöke. Annak a véleményének adva hangot, hogy a jelenlegi hatalom a nyugdíj terén is inkább a gazdagabbakat támogatja, azt hangsúlyozta, kiszámítható, biztonságos és fenntartható rendszerre van szükség, amelyben alkotmányossá kell tenni a nyugdíjhoz való jogot.

Molnár Gyula a 13. havi nyugdíj vagy ahhoz hasonló juttatás visszaállításáról beszélt, valamint arról, hogy 62 éves kortól rugalmassá tennék a nyugdíjba vonulást, de "a továbbdolgozókat támogatni kell", ugyanakkor áttekintenék a rokkantnyugdíjazás rendszerét is. Kormányra kerülve javítanának az egészségügy és az abban dolgozók finanszírozásán, valamint csökkentenék az ellátásban mutatkozó területi különbségeket.

A szocialista pártelnök szerint - az állam és az önkormányzatok együttműködésében - meg kell duplázni a szociális otthonok számát, a bekerülésnél a rászorultsági szempontokat előtérbe tolni, a krónikus betegséggel küzdő idősek pedig szakorvosi javaslatra ingyen kaphatnák gyógyszereiket.

Molnár szerint megteremtenék az idősügyi ombudsman intézményét, "életet lehelnének" az idősügyi tanácsba, valamint súlyosabban büntetnék az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket - olvasható az MTI beszámolójában.

Vona Gábor Jobbik-elnök arról beszélt, emelni kell a nyugdíjakat és igazságosabb elosztásra van szükség, ugyanakkor erősíteni kell a gyógyszerár-támogatási rendszert és csökkenteni a főként családok és idősek által vásárolt termékek áfáját.

Az idősügyet "ki kell szabadítani a pártpolitika fogságából", mert nem egy-egy ciklusra szóló válaszokra van szükség; vissza kell állítani az Idősügyi Tanácsot, szociális hozzájárulási adó helyett ismét járulékká kell tenni ezt a közterhet. A rendszer helyrebillentését segíti, ha többen dolgoznak magasabb bérért, így több járulék folyik be. Míg az uniós átlag szerint a GDP 12 százalékát fordítják nyugdíjfizetésre, addig Magyarországon 9 százalék ez az arány.

A bérunió hozhatja el mindannyiunk számára a nyugdíjuniót - fogalmazott pártja kezdeményezésére utalva Vona, aki szerint az idősek fogyasztói kosarához kellene szabni a nyugdíjemelés mértékét, a juttatás megállapításakor pedig a dolgozóként termelt pénztőke mellett humántőkét is figyelembe kellene venni, például azt, hány gyermeket nevelt fel tisztességgel valaki.

A pártelnök szerint orvosolni kell azt a helyzetet, hogy "az idősotthonok működőképességét az ott dolgozók hivatástudata tartja fenn", nem az állam, és gondoskodni kell arról, hogy - lelki, szellemi és egészségügyi problémákat megelőzve - nőjön az idősek komfortérzete, harmóniája; ennek lehetséges eszközeként említette egy akár több társulattal működő "nemzeti vándorszínház" felállítását, amely házhoz vihetné az időseknek a minőségi kultúrát.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke a tisztességet és a rugalmasságot említette követendő alapelvként. Az otthonápolást tegyék minimálbérrel megfizetett munkaviszonnyá, a nyugdíjasok esetében az őket érintő termékkosár áremelkedése alapján kalkulálják a juttatások növelését, a nyugdíjemelésnek pedig legyen az alacsonyabb összeget kapókat előnyben részesítő szociális vetülete - szólított fel az ellenzéki politikus.

Szükségesnek nevezte, hogy tegyék ismét rugalmassá a nyugdíjba vonulás időpontját, szüntessék meg a rokkantnyugdíjazás rendszerének "végtelen embertelenségét", kezelendőként említve azt a helyzetet is, hogy alacsonyabb jövedelmük miatt a nők átlagosan 14 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Céljuk a nyugdíj alkotmányos védelme, a rendszer függetlenné tétele a költségvetéstől. "Felmenő rendszerben a munkaerőpiacot ki lehet fehéríteni", és ez hatással lesz a hazai nyugdíjrendszerre is.

Rövid távon korrigálni kel a nyugdíjrendszert, de szembe kell nézni azzal, hogy hosszabb távon "igazi nagy dráma" következik - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a rendezvényen. Várhatóan 2025-2030 táján érezhetően esni fog az induló nyugdíj - ami ma az utolsó fizetés 75-80 százaléka -, mivel már lépnek ki az aktív korból azok, akik tömegesen voltak hosszú ideig kényszervállalkozók, minimálbérre bejelentett, zsebbe fizetett alkalmazottak.

Ezért szerinte az volna az egy kormányzati ciklus alatt megadható válasz, hogy a mindenkinek járó, legalább ötvenezer forintos alapnyugdíjat egy munkanyugdíj egészítené ki, ugyanakkor "inkább erkölcsi, mint gazdasági kérdésnek" nevezte, hogy van egy kör, amely aránytalanul magas ellátásban részesül. Nagyon hiányozni fog a rendszerből a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával kivett háromezer milliárd forint.

Dilemmának nevezte, hogy "a nyugdíjat alapvetően biztosításnak tekintjük", így az ellátásokat csak arányosan emelhetik, vagy a szerényebb juttatásúaknak nagyobb emelést kell adni; mint mondta, "ezt a kérdést érdemes kinyitni", de, mint mondta, ő inkább az alacsony nyugdíjak nagyobb emelését támogatná. Nagyon-nagyon óvatos lennék - fogalmazott Gyurcsány a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetéséről, mondván, ezt az évi 250 milliárd forintot olyan területektől vonnák így el, ahol "jobban fájna", példaként az oktatást és az egészségügyet említve.

HOZZÁSZÓLÁSOK