Mikor nem kell dolgozni? - amikor a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottját

Lombikprogram, haláleset, önkéntes tűzoltó tevékenység - példák arra, amikor nincs mérlegelési lehetősége a munkáltatónak, el kell engednie a dolgozóját.
Csernátony Csaba, 2019. január 10. csütörtök, 09:50
Fotó: Shutterstock

A munkavállalóknak több esetben jár a felmentés a munka alól. Sokan ezeket szabadságnak tekintik, pedig szó sincs erről, de ezekre az időszakra is jár a fizetés - derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító összefoglalójából.

Ebben a biztosító szakértője, dr. Burján Zsuzsanna felsorolja az eseteket, amikor a munkáltató nem mérlegelhet, mindenképp el kell engednie a dolgozóját. Fontos azonban, hogy  a munkáltatók - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban - meghatározhat még a kötelezőkön túl olyan eseteket, melyeknél biztosítja a mentesülést, illetve méltányolhat olyan, a munkavállalónál fennálló személyi- vagy családi okokat, melyek esetén indokolt a munkavállaló távolléte.

Mikor kötelező elengedni a dolgozót?

  • A munkavállaló keresőképtelensége, például betegsége vagy gyermek ápolása miatt jár a távollét. Abban az esetben is, ha esetleg a munkavállaló jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen, közismertebb nevén lombikprogramban vesz részt. A lombikprogramnál kizárólag az egészségügyi intézményben, kórházban történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára kell elengedni az érintett alkalmazottat, nem pedig az egész, akár több hétig tartó folyamatra.
  • A kötelező orvosi vizsgálat és a véradás esetén szintén elmehet a dolgozó. Utóbbira legalább 4 órát kell adni.
  • Ha a szülés után egy anya visszamegy dolgozni, akkor - egy gyermek esetében - a szoptatás első 6 hónapjában naponta legalább 2 alkalommal, legalább 1-1 órára kell a munkáltatónak biztosítania a szoptatást. A 6. és 9. hónap közötti időtartamban naponta egy órára csökken ez az időtartam egy gyermek esetében. Ikergyermekek hosszabb időtartamot jelöl meg a törvény.
  • Vannak alkalmazottak, akik szabadidejükben, például önkéntes alapon, tűzoltói tevékenységet látnak el. Nekik a tűzoltói szolgálatidejére kell felmentést adni.
  • Azok a munkavállalók, akik általános iskolai tanulmányokat folytatnak vagy a munkáltatóval történő megegyezés alapján valamilyen szakmai képzésen, vagy továbbképzésen vesznek részt, ezeknek az időtartamára szintén "felmentést" kapnak.
  • Akiknek már volt esetleg peres ügyük, vagy hatósági eljárásban idézte őket bíróság, vagy hatóság, esetleg emlékezhetnek arra, hogy személyes megjelenési kötelezettségük miatt kérhettek az érintett bíróságtól vagy hatóságtól egy igazolást. Ez az igazolás pont azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló igazolni tudja azt, hogy személyes meghallgatására volt szükség egy eljárásban, ugyanis ennek időtartama alatt sem kötelezhető munkavégzésre.
  • Abban az esetben is el kell engedni a dolgozót, ha egy hozzátartozója elhunyt: legalább 2 napra mentesíteni kell az érintett munkavállalót. Mindezt vagy a halotti anyakönyvi kivonattal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolnia a munkáltatónak. Dr. Burján Zsuzsa szerint fontos, hogy kit lehet hozzátartozónak tekinteni. "A Munka Törvénykönyvének értelmező rendelkezései alapján hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbéli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbéli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbéli rokona és testvére és a testvér házastársa is. Figyelem! A Munka Törvénykönyve eltérően határozza meg a hozzátartozó fogalmát, mint például azt a Polgári Törvénykönyv teszi. Ezért kizárólag azok a személyek minősülnek hozzátartozónak a jelen rendelkezés alapján, akik e fogalom-meghatározásban is szerepelnek" - írja a DAS szakértője.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK