Mikorra szedhető rendbe a magyar gazdaság?

Idén is Magyarország kapta a legjobb osztályzatokat a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a tágabb értelemben vett kelet-európai térség gazdasági átalakulási folyamatáról hétfőn kiadott éves jelentésben, amely 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását elemzi.
Napi Gazdaság Online, 2006. november 14. kedd, 07:26
Fotó:

A jelentés ugyanakkor megjegyzi: költségvetési téren hazánk teljesít a legrosszabbul a vizsgált országcsoportban. Magyarország számára a legfontosabb kihívás most a kormányprogram szigorú végrehajtása, még ha a reform nem is ígérkezik kellemesnek - mondta a Népszabadságnak az EBRD közgazdásza. Zbigniew Kominek szerint a költségvetési egyensúly helyreállítása elengedhetetlen a befektetői bizalom visszaszerzéséhez, az adóemelések ugyanakkor kedvezőtlenül hathatnak a versenyképességre.

Az elemző mindenekelőtt az egészségügyben vár jelentős kiadáscsökkentést és több fogyasztói hozzájárulást, de a bank támogatja a önkormányzatok tevékenységének részleges központosítását, és pozitív fejleménynek tekinti a MÁV átalakítására irányuló lépéseket, a szociális juttatások céltudatosabb elosztását, a rokkantsági jogosultság szűkítését és az egyetemi tandíj bevezetésének tervét is. A szakember, aki a nyugdíjreform figyelmen kívül hagyásával (ESA95 szabvány szerint) idénre a GDP 8,6 százalékára rúgó költségvetési hiányt jósol, 'ambíciózusnak' véli a 2011-1013-as eurócsatlakozási tervet, de úgy látja, 2009-re ismét jó vágányon halad majd a magyar gazdaság. A következő két év ugyanakkor nehéz lesz: a szigorító intézkedések miatt emelkedik az infláció, és az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül nálunk lesz a legalacsonyabb a növekedés.

A londoni székhelyű bank egyébként a közép-kelet-európai és a balti országokban a gazdaság 5,3 százalék körüli bővülését várja idén, de óvja a térséget az önelégültségtől, a háztartásokat ugyanis egyre jobban csábítja hitelekhez való könnyű hozzájutás, ami a magas energiaárakkal párosulva inflációs nyomást eredményezhet, miközben az OECD országok emelkedő jegybanki kamatai elvihetik a befektető figyelmet a felzárkózó piacokról.

(Nszab., 15. old., MH, 12. old.)

HOZZÁSZÓLÁSOK