A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A részletek csak hétfőn derülnek ki - már ha kiderül bármi is -, ám már most is lehet következtetni pár dologra a Fidesz gazdaságpolitikai terveivel kapcsolatban. Az elmúlt napokban végighallgatott találkozókon, elsősorban a Vállalkozók Országos Szövetségének és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényein egymást kiegészítő, de egymásnak részben ellentmondó elképzelések is napvilágot láttak.

　

Az állami kiadások drasztikus csökkentését Matolcsy György volt gazdasági miniszter a VOSZ gyűlésén, Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter az MGYOSZ rendezvényén hangsúlyozta. Szavaik szerint a jövedelemcentralizációt a GDP 52 százalékáról 40 százalékra, az adóelvonást pedig a negyven százalék feletti szintről harminc százalék körüli szintre kell csökkenteni. Ennek üteméről nem számoltak be, mint ahogyan arról sem, hogy milyen típusú adót kellene csökkenteni - a vállalkozókat vagy a magánszemélyeket terhelőt.

　

A Fidesz egyik fő céljából, a versenyképesség növeléséből kiindulva inkább a vállalkozásokat terhelő adókról lehet szó. Mivel a társasági adó csökkentése alapvetően nem rendezheti át a rendszert - az most sem számít magasnak -, valószínűleg a bérekre rakódó járulékok csökkentése jöhet szóba. A két lépcsőben bevezetett járulékcsökkentést egyébként külön szavazást kérve a Fidesz is megszavazta tavaly. Szintén örök témája volt a Fidesznek ellenzékként az eva és az ekho megszüntetése, a lista kiegészülhet a kis adókkal is.

　

A jelentős adócsökkentés mellett egyelőre nem látszik tisztán az állami kiadások lefaragásának módja. Járai ugyan hangsúlyozta, hogy állami intézmények tömegét kellene a földbe döngölni, ez azonban nem hajtható végre olyan sebességgel, amilyen gyorsan az adócsökkentés következtében apadni kezd a költségvetés bevételi oldala. Sőt, a végrehajtás az első körben igen sok kiadással is járna.

　

A politikusok szavaiból az szűrhető le, hogy a kiadásokat például a szociális költések lefaragásával ellentételezné a Fidesz. Azt nem lehet kizárni, hogy a párt ismét három évre tolja a gyes maximális idejét, a korábban bevezetett szigorítások közül azonban szinte bizonyosan nem változik több. Vélekedések szerint sem 13. havi bér, sem 13. havi nyugdíj nem lesz újra.

　

Már csak azért sem, mert egyre hangsúlyosabban jelenik meg a szociális juttatások lefaragásának szándéka. Ez a segélyezési rendszer szigorítását, a juttatások összegének csökkentését és az évek alatt ezen segélyek lassú elinflálását jelentheti. Ezt a kiadáscsökkentési stratégiát alkalmazta egyébként a Fidesz annak idején kormányzó pártként.

　

A párt választási retorikájának másik hangsúlyos eleme a foglalkoztatás bővítése - persze ezt a lisszaboni szerződés megalkotása óta lényegében minden kormány és párt a zászlajára tűzte. A tervezett fél-egymillió új munkahelyet ugyanakkor nem maga akarja létrehozni a Fidesz, hanem olyan környezetet alakítana ki, ahol érdemes új munkahelyeket teremteni - ennek mellesleg épp ellentmond a gyes idejének újbóli kitolása. Kérdés ráadásul, hogy az új munkahelyek vajon pótolják-e azt a kiesést, amelyet az állami intézmények megszüntetése generál - ott ugyanis tömeges elbocsátásokra kell számítani.