Mit ellenőriz a közjegyző a lottóhúzásnál?

A közjegyző a sorsolás, illetve a nyereményjáték során az általa tapasztalt jogi jelentőségű tényeket foglalja jegyzőkönyvbe - tudta meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától a G7.hu.
Domokos László, 2018. február 23. péntek, 11:50
Fotó: Napi.hu

A testület szerint a "közjegyző mindig csendes megfigyelő, nem húzhat nyertest, nem hirdetheti ki az eredményt, és nem is ő állapítja meg, hogy ki nyert, azaz nem lehet aktív résztvevője a sorsolásnak".

Klasszikus példa abból az időből, amikor még kézzel húzták a lottószámokat: a számsorsoló által kihúzott számra a műsorvezető azt mondta, hogy ez a 6-os szám, a számsorsoló pedig megfordította, és azt mondta, hogy ez a 9-es. A közjegyző nem foglalt, nem is foglalhatott állást ebben az esetben sem, csak rögzítette az elhangzottakat és a látottakat.

A döntés ilyen helyzetben a sorsolási bizottság kezében van. Vitás esetben a hatóságokhoz: fogyasztóvédelem, bejelentésköteles nyereményjáték esetén a szerencsejáték felügyelethez és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet fordulni. A kamara szerint ha a közjegyző mégis jogszabálysértést - például csalást - észlel, meg kell tagadnia a közreműködést - derül ki a portál cikkéből.

A jelek szerint az állam komoly elmaradásban van a szerencsejáték szabályozásában, sok esetben lényegében a szerencse-, vagy nyereményjátékot szervező társaságok alaposságán és jó szándékán múlik a sorsolások tisztasága.

A kamara szerint a munkatársaik a nyereményjátékoknál sem minősítenek, és semmilyen olyan kérdésben nem foglalnak állást, amely külön szaktudást igényelne. Nem vizsgálják és nem is ellenőrzik például egy számítógép belső mechanikáját, vagy egy szoftver működését. A közjegyző a számítógépes sorsolás során a következőket írja le az általa vezetett jegyzőkönyvbe: "az X.Y elnevezésű programban megnyomták az enter gombot, majd a program öt nevet dobott ki". Azt azonban nem tudja megvizsgálni, hogy manipulálták-e a számítógépes szoftvert valamilyen módon.

A csendes megfigyelésnek viszont ára van: a közjegyző munkadíjat, helyszínre utazás esetén költségtérítést és a munkadíj 40 százalékáig költségátalányt számít fel. Sorsolás esetén óránként 4500 forintba kerül a közjegyző munkadíja, ennek negyven százaléka további 1800 forint és ehhez jön még az utazási költség is. A nyereményjátékok bonyolultságával párhuzamosan drágul a közjegyzőnek fizetett végső ár - írta a G7.hu.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatai szerint tavaly 2020 nyereményjátékot szerveztek, legalábbis adatkezelési céllal ennyit jelentettek be hivatalosan a hatósághoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK