Hiába kiugróan magas Magyarországon a családtámogatási költés összevetve más országokkal, mégis feltűnően alacsony a rendszer a hatékonysága, ha az eredményeket, vagyis a születésszámok alakulását nézzük. A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya, valamint a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Civil Alkotóműhely, az ELTE és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával most egy tanulmánykötetben igyekszik megtalálni a megoldást a több évtizedes problémára, ami látszólag egyre rosszabb.

Egész Európára jellemző, hogy nincs meg a kettő fölötti reprodukciós ráta, vagyis a családonként két gyerek, amely a népesség fenntartásához szükséges. Magyarország a másfeles mutatójával ezen belül is a sereghajtók között van. - Az utóbbi három évben beállt, stagnál a reprodukciós ráta, ami rendkívül kedvezőtlen helyzet - mondta a bemutató eseményen Báger Gusztáv, a jegybank monetáris tanácsának tagja, a kötet társszerkesztője.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

Az elképzelések között kiemelten célozzák a 35 év feletti, szülőképes nőket, akik még kellően sokan vannak ahhoz, hogy változásokat idézzenek elő (ők a Ratkó unokák), ehhez viszont már csak néhány év áll rendelkezésre, később jelentősen romolhatnak a szülési lehetőségeik.

A tanulmánykötet, összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) családtámogatási elképzelésivel, több olyan tényezőt javasol a döntéshozóknak, amelyek rövid időn belül is eredményekhez vezethetnek.

Családbarát egészségügyet

Ezeknek jelentős része az egészségüggyel, illetve annak családbarátabbá tételével járna. Báger szerint érdemes lenne, olyan jogszabályi korlátokat feloldani, mint hogy csak házastársaknak járjon támogatás mesterséges megtermékenyítésre. Ez a kör bővítendő, nagyjából 300 ezer olyan család van, ahol szükség lenne nagyobb támogatásra. Célszerű lenne jobban szűrni a szülés akadályát jelentő betegségeket, növelni kellene a dinamikus bérnövekedéssel összhangban a gyerekszülés utáni támogatási összegeket.

Emellett a mindennapi élet megkönnyítésére is törekedni kellene az államnak. Ez állhat abból, hogy sokkal több szerep jusson a részmunkaidős foglalkoztatásnak, vagy a családbarát orvosi ellátásnak, például, hogy más országokhoz hasonlóan lehessen hétvégén is rendesen orvoshoz járni.

Azzal, hogy évente sokkal többen halnak meg, mint amennyien születnek, generációk közötti új feszültségek is kialakulnak

- mondta a Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Nincs azonban idő ezen rágódni. - Soha nem volt annyira sürgető, hogy egy széles bázison nyugvó, társadalmi konszenzushoz vezető szemléletváltás bekövetkezzen - mondta Kovács. A Költségvetési Tanács részéről leginkább a felvázolt ötletek közül a gazdasági szempontból fontosakat emelte ki, mint, amilyen a szülő-kötvény, a társadalombiztosítási kötvény, az egyes adóösztönzők, vagy a nemzeti lakásprogram, amelyek közül több egybevág a kormányzat elképzeléseivel is.

A tanulmány szerzői szerint a mostani 80 ezres újszülött számot 2030-ig 110 ezerre kell emelni, ez évenként nagyjából 2000 plusz újszülöttet jelent. A kérdés komplexitására való tekintettel azt javasolják, hogy az idevágó ügyeket egy külön, új minisztérium kezelje.

Hiába a hétüléses autó

Jelenleg az ország 3000-ből 2000 településen fogy a népesség, ami olyan pusztulást jelent, amit még nem láttunk - mondta Benda József, az MKT demográfiai szakosztályának elnöke, a kötet társszerkesztője. Visszatérő ötlet a kötet több fejezetében, hogy az ismert kedvezőtlen folyamatot önmagában nem fogja a pénz megfordítani.

Attól, hétüléses autókat adunk a családoknak egészen biztos, hogy egyetlen gyerek se fog születni

- mondta Benda.

A támogatás mellett valami mást is be kell hozni, az elkötött pénzek hatékonyságát jelentősen növelni kell. Magyarországon a GDP 3,5 százalékának megfelelő összeg megy családtámogatási célokra, ez jóval magasabb, mint a régió más országaiban, ahol viszont sokkal jobbak a meglévő kezdeményezések népesedési mérőszámai.

Épp amiatt, hogy egyre idősebb a legnagyobb, még szülőképes korban lévő női társadalmi csoport, az idő is fogytán, máskülönben - ha nincs gyerek, akkor nem kell szolgáltatás, tégla, bank, leépül a falu, az intézményrendszer, ördögi körbe jutunk - mondta Benda.

A kutatáshoz végzett felmérések értelmében téves az általánosnak tekinthető vélekedés, hogy a nők azért nem foglalkoznak a gyerekvállalással, mert karriert akarnak. A megkérdezettek közül mindössze 5 százalék mondta, hogy elsődleges számára a karrier, a 70 százalék egyensúlyt szeretne munka és család között, míg 25 százalék csak a családjának élne. Az utóbbi csoportra kell a leginkább koncentrálni, mivel a mostani viszonyok között épp azok a nők vannak diszkriminálva, akik a legtöbbet tehetnék és tennék is a kedvezőtlen demográfia folyamatok megállítása érdekében.