Mind a Napi Gazdaság, mind az elemzők számításainál rosszabb lett a pénteken publikált márciusi ipari termelési adat: a 12-13 százalékos várt növekedés helyett tavaly márciushoz képest csak 9,2 százalékos volt az emelkedés, havi alapon pedig 3,6 százalékkal esett a termelés februárhoz képest. A pénteken érkezett német adatok is némi lassulást mutatnak: ugyan a legnagyobb külkereskedelmi partnerünknél nem volt havi visszaesés, de a februári 15,2 százalék után 11,2 százalékra lassult az ipari termelés éves üteme.

A csökkenésben szerepet játszik a szombati munkanap: március 15-e keddre esett, a hétfői szünnapot pedig a következő szombaton kellett ledolgozni, ám ilyenkor a cégek jellemzően nem termelnek olyan mértékben, mint egy átlagos munkanap. Ezen felül a csütörtökön publikált német ipari megrendelési statisztikák is arról számoltak be, hogy váratlanul csökkentek a megrendelések, ami szintúgy közrejátszhatott a gyengébb adatban. Kis mértékben még a japán földrengés miatti akadozó szállítások is okozhatták a visszaesést - bár hozzá kell tenni, hogy ennek csak marginális lehet a magyar iparra gyakorolt hatása és ez is csak április-május környékén várható (a Suzuki például néhány nappal ezelőtt állt át az egy műszakos termelésre).

Kapcsolódó

Forrás: KSH

Ezekből úgy tűnik, hogy csak egyszeri visszaesésről van szó - a fenti német adatra érkező kommentárok is arról szóltak, hogy szó sincs megtorpanásról, ráadásul a különböző német menedzser- és konjunktúra indexek, autóipari statisztikák mind arra engednek következtetni, hogy nincs még alapja a német ipar lassulásának - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Ráadásul, ha az ipar első negyedéves teljesítményét szemléljük, nincs semmi ok a szégyenkezésre: 12 százalékos volt a bővülés 2010 azonos időszakához képest, ami még mindig kiemelkedően magas. Ez a jövő héten publikálandó első negyedéves GDP adatban is megjelenhet - mondta a Takarékbank szakértője. Noha még nem ismerjük a kiskereskedelem és az építőipar márciusi számait, de az eddigi ismerteink alapján ebben a két szegmensben negyedéves alapon stagnálás várható, és vélhetően a mezőgazdaság is magához tér a tavalyi gyászos teljesítmény után - az utóbbi arra alapozható, hogy idén egyelőre elmaradtak a fagykárok a földeken. Ezek alapján összességében egy 3 százalékos GDP bővülés sem zárható ki az első negyedévben - véli az elemző.

Az ipari termelés a következő hónapokban lassulásnak indulhat, de különösebb aggodalomra továbbra sincs ok, a háttérben az egyre magasabb tavalyi bázisok állnak. A két számjegyű növekedéseknek az év második felében vége lehet, aminek oka az előbbin túl, hogy a német gazdasági szereplők némileg rontottak a kilátásokon annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzetüket jónak tartják - mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Németh Dávid, az ING szakértője szerint pedig a második félévben egyre emelkedő bázisok miatt az év végére 4-5 százalékra lassulhat a növekedés. Ha viszont a külföldi megrendeléseken túl a hazai piacokra történő termelés is beindul, nőnek a beruházások és a háztartások fogyasztása is, akkor 8-9 százalékos sávban maradhat az ipari termelési dinamika - tette hozzá az elemző.