A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Megosztottak a lapunknak nyilatkozó elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának holnapi kamatdöntéséről. A megkérdezettek fele úgy véli, újabb 25 bázispontos vágással folytatódik a múlt hónapban megkezdett kamatcsökkentési ciklus. Szerintük a legutóbbi döntésnél egyértelmű volt a jelzés: az árstabilitási cél helyett inkább a gazdaságélénkítés került előtérbe.

A szakértők másik fele szerint viszont most pihenőt tart a tanács, az augusztusi vágás csak teszt volt. A megkérdezettek többsége ugyanakkor úgy látja, hogy a belső tagok mandátumának lejártával jövőre változni fog a monetáris politika célja, bár explicit változtatást − például az inflációs célkövető rendszer feladását − az új grémium sem hoz.

A külső és belső körülmények függvényében év végéig 25−50 bázispontos kamatvágást tartanak még valószínűnek a szakértők, míg a jövő évi kamatpálya alját széles szórásban, 6,0 és 5,25 százalék között adták meg. Magának a kamatdöntésnek a kimenetele mellett érdemes lehet figyelni az új inflációs jelentésre is. Az MNB minden bizonnyal emelni fogja az idei évi inflációs előrejelzését, és esélyes, hogy a jövő évit is növeli, miközben ronthatja a növekedésre vonatkozó prognózisát.

Az inflációs kockázatok kivárást indokolnak

Mivel be van árazva a következő kamatcsökkentés, nem kizárt a folytatás, ha nem most, akkor a következő hónapokban − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A forint múltkori heves reakciója elbizonytalaníthatta a külsős tagokat, ezért Suppan most arra számít, hogy inkább kivárnak, ami az inflációs kockázatok miatt is indokolt. A globális likviditás növekedése és a monetáris-pénzügyi kondíciók jelentős enyhülése − a Fed, az ECB és a japán jegybank lépései nyomán − igen erős hatással van a hazai kondíciókra is, így a későbbiekben akár IMF-megállapodás nélkül is folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat. Amit a piac áraz is, függetlenül attól, hogy követjük-e az inflációs célkitűzést, vagy sem − fogalmazott Suppan.

Ha sikerülne megállapodni az IMF-fel, akkor akár meredekebb és gyorsabb kamatcsökkentési sorozat is lehetséges lenne − tette hozzá az elemző, aki szerint az inflációs célkövetés elvetése önmagában értelmetlen, és kizárt, hogy az ECB akár csak a cél megemelését engedélyezné.

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint is nagyobb az esélye annak, hogy szeptemberben elmarad a kamatvágás − igaz, hogy a külső környezet javult az utóbbi egy hónapban, de az MNB inflációs előrejelzése romlani fog, miközben az IMF-tárgyalásokat övező köd sem tisztult. Egyébként is inkább pszichológiáról van most szó: a négy bátor kamatvágó közül legalább egy meg fog ijedni önnön bátorságától − mondta lapunknak Török. Az elemző arra számít, hogy Simor András mandátumának jövő márciusi lejárta után sokkal egységesebb lesz a monetáris döntéshozatal.

Főszerepben a kockázati megítélés javulása

A legutóbbi döntés során egyértelművé vált, hogy a magas infláció helyett a kockázati megítélés enyhülése játszotta a főszerepet − emelte ki Gabler Gergely, az Equilor elemzője. A kedvező nemzetközi fejlemények nyomán azóta tovább javult Magyarország megítélése, tavaly nyár óta nem látott szintekre süllyedtek az ezt reprezentáló mutatók: az államcsőd elleni biztosítás ára, a CDS 425 bázispontról 373 bázispontra esett, míg a 10 éves államkötvény hozamfelára a német papírhoz képest 6 százalékról 5,6 százalékra csökkent.

Gabler szerint ez minden bizonnyal kellő muníciót ad a tanács külső tagjainak az újabb vágáshoz, a 6 százalékos infláció valószínűleg másodlagos szempont lesz. A fogyasztói árindex év végére amúgy is valószínűleg csökkenni fog, hiszen a tavaly év végi bázis már magasabb volt a hirtelen forintgyengülés és egyes jövedékiadó-emelések nyomán.

Ami a jövőt illeti, Gabler arra nem számít, hogy az inflációs célkövetést megváltoztassa a törvényhozás, hiszen az várhatóan kiváltaná az EU rosszallását. Arra viszont számít, hogy kimondatlanul, de az MNB gazdaságélénkítési szerepe sokkal fontosabbá válik a jövőben, és hogy Simor András, illetve az alelnökök 2013 tavaszi távozásával újabb "galambokkal" bővülhet a tanács, ami vélhetően a korábbiaknál szignifikánsan lazább monetáris politikát hoz. Az elemző azt sem tartja kizártnak, hogy az MNB egy az ECB-éhez hasonló államkötvény-vásárlási programot indítson a következő egy-másfél évben.

A megosztottság nem segít

A tanács mély megosztottsága miatt továbbra is nagyon nehéz előre jelezni az egyes kamatdöntések kimenetelét − véli Árokszállási Zoltán, az Erste szakértője. A legutóbbi döntés óta jelentős nemzetközi változások mentek végbe: egyrészt az ECB érdemi válságkezelési lépéseket helyezett kilátásba és a német alkotmánybíróság nem adott helyt az ESM-mel szembeni kifogásoknak, másrészt a Fed is érdemi monetáris enyhítésről döntött. Ezek tovább tudták javítani a piaci hangulatot, ami alapján akár már most is lehetne vágni − mondja az elemző, hozzátéve, hogy az inflációs folyamatok már nem ennyire szívderítőek.

Az augusztusi 6 százalékos inflációt a szeptemberi várhatóan érdemben meg fogja haladni. Eközben a bérnövekedési adatok a vártnál jóval magasabbak voltak júliusban, ami egy zsugorodó gazdaságban nem a legjobb jel − hangsúlyozza Árokszállási, aki szerint ezek a tényezők inkább a kamattartás felé billenthetik a mérleget.

Mivel a monetáris lazítás szempontjából kiemelt fontosságú IMF-megállapodás további hangsúlyozása ellenére az első kamatcsökkentés már az előtt bekövetkezett, a tanács megosztottsága a döntések kimenetelére is hatással van, előtérbe helyezve az érvelésben a pénzpiaci folyamatokat (a kockázati prémium alakulását), illetve a gazdasági növekedés ösztönzését − emelte ki elemzésében Jobbágy Sándor, a CIB szakértője.

A kamatcsökkentés óta eltelt időszakban a nemzetközi piaci környezet kedvező maradt, de a magyar és régiós CDS-mutatók alapján a magyar kockázati prémium relatíve kisebb mértékű javulása volt látható, ami óvatosságra int Jobbágy szerint. A szakember azt valószínűsíti, hogy a tanács most inkább a kivárás mellett dönt, bár egy 25 bázispontos kamatcsökkentést sem tekintene meglepőnek.

Kondrát Zsolt, az MKB elemzője viszont egyértelműen úgy látja, hogy mennek tovább, és újabb 25 bázisponttal vágnak. Az infláció a múltkor sem érdekelte a tanácsot, recesszió pedig most is van. A forint nem gyengült sokat, a magyar felárak pedig kicsit még tovább csökkentek. Ez utóbbiak miatt vágtak múltkor, és emiatt várható most is ez Kondrát szerint.

Az elemző úgy látja, aggasztó lehet, ha az új összetételű tanács jövőre megemelné az inflációs célt, ugyanakkor ezt akár már most is megtehetnék. De egy ilyen intézkedés tovább rombolná a jegybank hitelességét − figyelmeztet Kondrát −, és előbb-utóbb negatív piaci hatással járna.