2007 óta az Új Magyarország Fejlesztési terv (újabb nevén: Új Széchenyi Terv) keretében 61,5 ezer pályázat érkezett be 8708 milliárd forint támogatási igénnyel, amelyből 31 ezret támogattak 4934 milliárd forinttal. Közel 28,5 ezer szerződést kötöttek már meg 4460 milliárd forint értékben, s ebből 1802 milliárd forintot (40 százalék) 2011. július közepéig már kifizettek.

Az adatokból is látható, hogy rendkívül feszített munkára lenne szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ahhoz, hogy sikerüljön elkölteni az EU nekünk adott pénzeit (ez 7 évre 22,4 milliárd euró, közel 5940 milliárd forint). A még le nem kötött források nagysága 1500 milliárd forint (naponta 1,6 milliárd forintot kellene kiosztani ahhoz, hogy 2013 végégig leköthessük ezt a pénzt, miközben az ÚSZT 100 napja alatt mindössze 100 milliárd forint értékű pályázat érkezett (az időarányos 160 helyett, de ezek nem mindegyike nyer majd a bírálat során).

Nem fog menni a pénzköltés

A GKI szerint jól jellemzi a helyzetet, hogy a viszonylag sikeresnek "előadott" vállalkozásfejlesztési pályázatokra - amelyekről már januárban lehetett tudni - március 1-től június közepéig - vagyis addig az időpontig, ameddig a GKI szerint nyilvános adathoz lehet jutni az NFÜ honlapján - 2541 pályázat érkezett, amelyből 614 pályázat (24 százalék) kapott addig támogatást.

Ez részben azt jelzi a gazdaságkutató szerint, hogy a vállalkozások nemigen látják értelmét a pályázatoknak, részben pedig azt, hogy a hazai intézményrendszer továbbra sem képes a tömegpályáztatásra, annak hatékony és gyors lebonyolítására - az elszámolásokról nem is beszélve, ami jóval több adminisztrációt igényel, mint a pályázatok elbírálása, amelyek egy része ráadásul automatikus rendszerű - teszi hozzá a GKI. Az adat ugyanakkor arra is rámutat, hogy ebben a tempóban nem fogjuk tudni lehívni az EU forrásokat teljes egészében (2013-ig ki kellene osztani a forrásokat, 2015-ig le is kellene zárni a projekteket).

A cégek nem is ismerik az ÚSZT pályázatait

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 júliusában felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63 százalékban reprezentálják. Az 1200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy egyrészt ismeri-e az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatait, illetve 2011. január óta pályázott-e ennek keretében.

A felmérés azt mutatja, hogy a cégek jellemzően nem ismerik az ÚSZT pályázatait, közülük is a nagyobbak tájékozottsága rosszabb, ami a gazdaságkutató szerint részben azzal is összefügghet, hogy a kormányzati propaganda elsősorban a kkv-k pályázati lehetőségeit emeli ki, s sokan a kisüzemekre gondolhatnak.

Nagyobb képért kattintson!

 

Ágazat szerinti bontásban különösen rossz a pályázatok ismertsége a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint a pénzügyi szektorban.

Nem is akarnak pályázni

A válaszadók 91 százaléka 2011. január óta nem nyújtott be pályázatot az ÚSZT keretében, utóbbiak 85 százaléka (a teljes kör 77,5 százaléka) nem is tervez ilyen lépést. A felmérésben részt vettek 8 százaléka pályázott (29 százalékuk sikerrel, 11 százalékuk sikertelenül), a maradék 60 százalék esetében még nem ismert a végkimenetel.

Az egyes vállalati létszámok alapján nincs érdemi különbség a vállalkozások között aszerint, hogy fognak-e pályázni. Ugyanakkor a már pályázók aránya az 50-100 fő közötti létszámú cégeknél igen magas (csaknem 11 százalék), míg átlag alatti ez az arány a 100-200 fő közötti és az 500 fő feletti vállalkozások esetében.

A pályázásban aktívak fele 10-50 millió forint közötti összegre pályázik/pályázott, egyötödük 50-100 millió forint közötti támogatási összeg elnyerését célozta meg, s ugyanennyien vannak, akik ennél nagyobb összeget nyertek/nyernének el.

Arra a kérdésre, hogy 2011. január óta indult-e kutatás-fejlesztési pályázaton, vagy tervezi-e a jövőben, a cégek 6 százaléka adott igenlő választ (építőipari, pénzügyi vagy ingatlanügyleteket bonyolító cégek közül egy sem), közülük is kevesebb, mint egyharmad vesz igénybe pénzintézeti forrást (a többiek - a kétharmad - saját forrásból egészítik ki a pályázati forrást). Utóbbiak kétharmada (a pályázók 20 százaléka) esetében támogatási intenzitás az egyharmados arányt sem éri el.