Az idei 2,9 százalékos GDP növekedés után 2016-ra 1,7 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, majd 2017-re 1,8 százalékot vár a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb makrogazdasági prognózisában, ami a Haza és Haladás Alapítvány megrendelésére készült. Az KFIB szerint 2017-re sem várható, a gazdaság gyors növekedése, ugyanis a magyar gazdaság növekedése továbbra is az uniós támogatásoktól függ.

Az idei 2000 milliárd forintos uniós támogatás lehívása után eredetileg csak 1015 milliárdos lehívással számolt az NGM 2016-ban, ez viszont visszavetné a gazdasági növekedést. Az újabb hírek szerint a kormány már arra számít, hogy jövőre sem lassul az uniós kifizetések üteme, így az elérheti az idei mértéket. A következő 3- 4 évben - amíg nem látszik az uniós források vége - addig ez a forrás költségvetési stimulusként működik, hisz 100 milliárdos magyar önrészt mellett 570 milliárd forintnyi támogatáshoz jut a magyar a gazdaság.

Az infláció még 2017-ben sem éri el a három százalékot, az idei 0,2 százalékos defláció után jövőre 1,8, majd 2017-re 2,9 százalékra emelkedik a pénzromlás várható üteme. A forint gyengülő pályára áll az idei 309,3 forintos euróárfolyam után, 2016 átlagában már 317 forintos eurót vár a KFIB. Az MNB kivár a kamatemeléssel, hisz magyar lakosság immár nem devizában, hanem forintban adósodott el, ami a jegybankot arra ösztönzi, hogy minél később szigorítson. Ez viszont a forint gyengülését eredményezi - mondta a jelentés ismertető sajtótájékoztatóján Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője.

Az OTP-részvények eladása sem segít

Az államháztartás egyenlege az eredetileg kitűzött pályán alakul, ám ebben is jelentős szerepet játszik az uniós pénzek lehívása. Az idén kétszer módosították az költségvetési hiánycélt - mind a két alkalommal emelték -, így az 140 milliárd forinttal növelte az egyenleget. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az idei és a jövő évi bevételeket is 23-23 milliárd forinttal mérsékli.

Az idénre tervezett 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételből egyetlen fillér sem teljesül. Az OTP-részvények eladásból származó 62 milliárd forint ugyan befolyt, de az nem csökkenti a költségvetés uniós hiányát az elszámolási szabályok miatt.

A földértékesítésekből 2016-ban befolyhat a tervezett 133 milliárd forint, viszont idén egy fillér sem várható, így ez is költségvetési kockázat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) üzemszerűen alulfinanszírozott, a novemberben átadott 33 milliárd forinton túl még az idén további 10 milliárd forintos támogatásra szorul. Jövőre az elfogadott költségvetéshez képest a Klik további 43,7 milliárd forintos támogatásra szorul.

Kép: A teljes táblázatért kattintson!

Az idei költségvetési kockázatok között pozitív a Paks 2, ugyanis az előirányzatból csak 14 milliárd forintot használtak fel az eredetileg előirányzott 27,2 milliárd forintból. Szintén az egyenleget javítják a tervektől elmaradó lakástámogatási kiadások, a magasabb útdíjbevételek. A költségvetés túlköltekezést kiegyensúlyozzák az adóbevételi többletek, így az idén a tervezett pályán maradt a hiány - igaz a terveknél 300-400 milliárd forinttal magasabb szinten, ami a tervezés pontatlanságát jól jelzi. Az idei költségvetési bevételek 450 milliárd forinttal magasabban teljesültek, ennek ellenére a hiány az eredeti pályán maradt, vagyis a költségvetési fegyelem túlzottan laza. A jelenlegi helyzetben a költségvetésnek jelentősen csökkenteni kellene a hiányt és az adósságot, mintegy spórolva a szűkebb évekre.

Paks 2-vel nincs államadósság-csökkenés

Az államadósság minimális mértékben a tavalyi 76,2 százalékról a GDP 76,1 százalékára csökken az idén, érdemi csökkenés 2017-ben várható, ekkorra 75,2 százalékot vár a KFIB. A 0,1 százalékos csökkenéshez az kell, hogy a decemberben lejáró 375 milliárdos prémium eurókötvényt az idén nem újítja meg az Államadósság Kezelő Központ. A következő években csak úgy csökkenthet az államadósság, ha Paks 2-re egy centet sem hív le az orosz hitelből az állam, Paks 2 hitele nélkül viszont nem tartható az adósságcsökkenés a jelenlegi pályán.

Kockázatok a 2016-os büdzsében és hosszú távon

Minél jobban gyorsulnak az uniós kifizetések 2016-ban, annál nehezebb lesz fenntartani ezt az ütemet 2017-ben - említette a költségvetési kockázatok között Romhányi Balázs. Feltehetőleg teljesül a 133 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel, de ezt a tételt is folyamatosan figyelnie kell a kormánynak. A maradványok felhalmozódása is növelheti jövő évi kiadásokat, azaz a hiányt. Az idei költségvetési tartalékban maradt 30 milliárd forint, ha ezt idén kiadják a minisztériumoknak, akkor annak elköltése nagy valószínűséggel a jövő évre csúszik át. A Volkswagen-botránynak lesz hatása a magyar gazdaságra, ám ennek mértékét jelenleg még nem lehet számszerűsíteni. Valószínűleg túlzás azt állítani, hogy a növekedés 1-2 százalékkal fékeződhet, de a kockázatok negatívak.

A középtávú kockázat az uniós pénzek erőltetett lehívása, ami a hatékonyság rovásra megy, hisz nem lehet tudni, hogy valóban lesz-e belőle növekedés. A Paks 2 beruházás kapcsán mind negatív, mind pozitív kockázatok vannak: ha megkezdődik a beruházás, akkor annak komoly egyenlegrontó és államadósság-növelő hatása lesz. Ugyanakkor Brüsszel több vizsgálatot is folytat, így ha nem vagy nem a tervezett formában valósul meg a paksi atomerőmű bővítése az költségvetési folyamatok szempontjából pozitív kockázat.

A gazdasági növekedés szempontjából a legnagyobb hosszú távú kockázat a magánszektor csökkenő beruházása, amit a költségvetés (EU) beruházásai ellensúlyoznak. Amennyiben az uniós pénzek kiszorító hatása érvényesül, akkor nincs nagy baj - hisz az uniós pénzek kiesésével a magánszektor újra beruházhat. A növekedés motorjaival komoly gondok vannak, míg a 2000-es években az eladósodás jelenleg az uniós pénzek és külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásai tartják víz felszín felett a gazdaságot. A KSH foglalkoztatási adatai erősen torzítanak: nem zárható ki az sem, hogy az elmúlt években egyetlen új állás nem keletkezett a versenyszférában. A munkaerőhiány már mindennapos, emiatt a cégek kivárnak nem mernek beruházni, ami arra is utalhat, hogy a magánszektor az uniós pénzek által fújt gazdasági növekedés kifulladására számítanak.

Lehetséges, hogy a nehezebb idők csak néhány év múlva következnek el, amikor teljesen elfogynak a most gyorsítva lehívott EU-források, de ha addigra nem sikerül kellően csökkenteni az államadósságot, akkor vagy az adósságspirál indul be újra, vagy hatalmas kiigazítási kényszer keletkezik - olvasható a jelentésben. Némileg analóg a helyzet ahhoz, mint amikor 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának leple alatt a hajtott végre a kormány méretes költségvetési lazítást, amit aztán 2012-ben hatalmas költségvetési kiigazításnak kellett követnie. A nyugdíjpénztári vagyon szerepét a jelenlegi helyzetben az EU-források játsszák, de a probléma ugyanaz: a költségvetési olyan átmeneti bevételekre tesz szert, amelyek nincsenek összefüggésben a magyar gazdaságnak e bevételek elszámolása pillanatában nyújtott teljesítményével.

QP | Quality Placement