A biztosító 5 százalékos átlaghozamot számított a kutatás során - mondta el Bartók János, a biztosító magyar leánycégének vezérigazgatója. A nyugat-európai országokban a nyugdíjhiány relatíve magasabb, térségünk, így Magyarország esetében ugyanakkor számos eltérés befolyásolja az adatokat. A tiszta számok szerint Spanyolországban közel 200, az Egyesült Királyságban 90,4 Németországban 87,3 milliárd euró többletforrásra van szükség - ehhez képest Magyarország 5,7 milliárd eurós nyugdíjhiánya csekélynek tűnhet.

Ugyanakkor az sokat mutat, hogy Magyarországon a lakosság éves átlagos megtakarítását egyenként 532 ezer forinttal kellene növelni, hogy a nyugdíj-ollót teljesen be lehessen zárni, vagyis minden 50 éven belül nyugdíjba menő polgárnak napi 1400 forintot kellene félretenni e célra. Ez az átlagjövedelemhez mérten szinte kigazdálkodhatatlan.

A megoldási javaslatok megmutatják, hogy egyedi megoldások nem vezetnek sikerre - magasabb hozam, vagy az állami nyugellátás 10 százalékos növelése egyenként alig 300 milliárd euróval csökkenti a nyugdíjhiányt. Ha az ellátás szintjét az átlagjövedelem 50 százalékára csökkentené átlagosan, az is csak alig több, mint 1200 milliárd eurós megtakarítást okozna a nyugdíjhiányból.

Bár látszik, hogy a folyamat kezelése évtizedes feladat lesz - 5-10 éven belül semmilyen kézzelfogható eredmény nem érhető el -, ám azonnal, valamennyi európai államnak hozzá kell fognia a cselekvéshez. Az látható, hogy koordinált, több elemet felmutató változásra van szükség. De mindennek alapja az a szemléletváltozás, hogy az emberek megértsék: vannak ugyan állami feladatok, de az egyén felelősségvállalása nélkül nem oldható meg a probléma. Az állam önmagában nem képes és a jövőben még kevésbé lesz képes érdemi segítséget nyújtani nyugdíjaskorú polgárainak - mondta Bartók János.