Kiemelte, a magyar lakosságnak meg kell tanulnia, hogy a mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, ha nem múlik el rövid időn belül, haladéktalanul mentőt kell hívni. Minden 30 perc késlekedéssel 7-8 százalékkal nő a szívinfarktust követő halálozás veszélye - mondta.

Vasárnap a fővárosi Városligetben ismét megrendezik a Szívünk Napját, amelyen szűrővizsgálatokkal, előadásokkal és színes programokkal szeretnék felhívni a figyelmet a szív védelmére.

Magyarországon még mindig a keringési rendszer megbetegedései számítanak vezető haláloknak, amelyek 2014-ben közel 63 ezer ember életét követelték. Hazánkban a szív-és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők halálozási aránya kétszerese, az ischaemiás szívbetegségek által okozott halálozási arány pedig háromszorosa az európai átlagnak.

A kardiológus szakorvos szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta problémák enyhítéséhez szemléletváltásra van szükség. Nem csupán az egészséges életmódra kell jobban odafigyelni a lakosságnak, de a szűrések által feltárt kockázatokat és a gyors orvosi ellátást igénylő tüneteket is sokkal komolyabban kell venni.

Komolyan kell venni

Sokan nem szedik az orvos által felírt vérnyomás- vagy koleszterincsökkentő pirulákat. Ez különösen akkor jelent gondot, ha több rizikófaktor egyidejűleg áll fenn a páciensnél. Sokan nem tulajdonítanak először jelentőséget olyan tüneteknek, amelyek már nagyobb bajokat jeleznek. Ilyen például az erős mellkasi fájdalom, ami a mellkasból a kar vagy az állkapocs irányába kisugározhat, és amit verejtékezés, hányinger, fájdalom kísérhet. Ezek az akut szívroham tünetei lehetnek. Hasonlóan komolyan kell venni a végtaggyengülést, vagy beszédértés és beszédkészség zavarát, amelyek az agyvérzést jelezhetik. Ilyen esetekben azonnal mentőt kell hívni, hiszen az időben érkező orvosi segítség életmentő lehet és a teljes felépülés esélyét is nagyban befolyásolhatja.

A WHO 2015-ös, az európai régióra szóló egészségügyi jelentése szerint ugyan fokozatosan csökken a szív- és érrendszeri betegségek okozta korai halálozási ráta, a betegség kialakulásának rizikó tényezői - dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás - azonban még mindig riasztóan magas szintűek a kontinensen. Világszerte a WHO európai régiójában a legmagasabb (11 liter) a fejenkénti alkoholfogyasztás, a lakosság 59 százaléka túlsúlyos, egyharmada dohányzik.