A lap értesülései szerint bár a szolgáltatókat ellátó Magyar Villamos Művek (MVM) a közelmúltban a gázáremelkedéseket alkalmazó árképletre hivatkozva 3 százalékkal emelte a szolgáltatóknak átadott lakossági áram árát. Erre nem kellett engedélyt kérnie a Magyar Energia Hivataltól (MEH), az áramszolgáltatóknak azonban jóváhagyást kell kérniük az áremelésre, ám annak ellenére, hogy mindössze egyforintos lakossági dráguláshoz vezetett volna a lépés, az energiahivatal nem engedte továbbhárítani a fogyasztókra a különbséget, melyet így az áramszolgáltatóknak kell lenyelni. Egyes vélemények szerint az MVM, mint áram-nagykereskedő, indokolatlanul magas tarifát alkalmaz, vagyis az szolgáltatóknak érdemesebb lenne más forrásból beszerezniük az áramot. Ugyanakkor az MVM-et bíráló MEH-tanulmányok rámutatnak, jelen helyzetben ez nem megoldható. Az energiahivatal most türelemre inti a szolgáltatókat, mondván, az MVM jelentős piaci erőfölényére vonatkozó vizsgálat még nem zárult le. Ha az MVM számára kedvezőtlen határozattal zárul az eljárás, akkor egy esetleges árcsökkentő utasítás eredményeként a szolgáltatók újra pénzüknél lehetnének. Boross Norbert, az Elmű és az Émász szóvivője a lapnak nyilatkozva elmondta: a mostani vita viszonylag alacsony számokról szól, ám a helyzet aggályos. A szolgáltatás végző cégek jellemzően kis tőkeerejű cégek, amelyek hosszú távon nem tudják finanszírozni a fellépő veszteségeket. (Az egyébként jelentős tőkével rendelkező áramszolgáltatók az új árampiaci szabályok életbe lépését követően a lakossági szolgáltatás céljára valóban minimális tőkéjű kft.-ket hoztak létre, Boross Norbert szerint a keresztfinanszírozás tilalma miatt.) Az áramszolgáltatók a további lépéseket az említett MEH-vizsgálat megállapításaitól teszik függővé. Ha a jövőben nem alkalmazhatják az MVM által megemelt tarifákat, akkor az Európai Bizottsághoz fordulnak, s fontolóra veszik, hogy a veszteségek miként befolyásolhatják a szolgáltatás színvonalát - mondta Boross.