Magyarországon az állami bíróságok adatközlése sok esetben problematikus, adatközlési gyakorlatuk bizonyos kérdések megválaszolását nem teszi lehetővé. Például az állami bíróságok nyilvántartásában a befejezett ügyek azok az ügyek, amelyeket az adott bírósági szint határozattal vagy ítélettel befejezett, azonban ez kizárólag annyit jelent, hogy az adott bírósági szinten véget ért, és nem azt, hogy az ügy valóban lezárult. Így a nyilvánosan elérhető bírósági statisztikákból nem tudhatunk meg semmit arról, ami az állampolgárokat, vállalkozásokat leginkább érdekli: mennyi eljárási időre kell számítania egy állampolgárnak, vállalkozásnak ma Magyarországon egy ügy bíróságra kerülésétől a jogerős ítélet kihirdetéséig általában, és bizonyos ügyfajták (például a gazdasági peres ügyek) esetén pontosan - állapította meg az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzése.

Minden bírósági szinten magas az ügyhátralék

A kutatók szerint az állami bíróságok ügyforgalma 2004 és 2009 között folyamatosan nőtt, majd 2009 óta csökken, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a helyi bíróságokhoz érkező ügyek száma jelentősen csökken (a peres és nemperes ügyek száma 2009-hez képest 2011-re 50 százalékkal csökkent). Az állami bíróságok hatékonyságának egyik mutatója az ügyhátralék mértéke, vagyis az az arány, amely megmutatja, hogy az adott év végén az ügyek hány százalékát nem fejezték be az adott bírósági szinten. A folyamatban maradt ügyek aránya minden bírósági szinten magas volt - meghaladta a 20 százalékot - a vizsgált időszakban (1999-2011 között). A helyi bíróságokon az ügyhátralék aránya szinte változatlan: a vizsgált időszak minden évében nagyjából ügyeik egyharmadát nem fejezték be.

A GVI szerint a hátralék állandó értéke azért különös, mert eközben ügyforgalmuk változott. A törvényszékek fellebbezett folyamatban maradt ügyeinek aránya az ügyek ötöde és negyede között mozgott, a befejezetlen ügyek aránya nőtt, miközben az ügyforgalmuk csökkent. A törvényszékek elsőfokú ügyeinek aránya az ügyek egyharmada körül mozgott, a vizsgált időszakban nőtt, azonban ebben az esetben az ügyforgalom is nagyobb lett. Az egyetlen bírósági szint, ahol az ügyhátralék aránya javult, az ítélőtáblák szintje, ahol a növekedő ügyforgalom ellenére 2008 óta sikerül a folyamatban maradt ügyek arányát némileg csökkenteni, azonban az ügyhátralék aránya még így is több, mint 20 százalék volt az utóbbi években.

Az elemzés arra is kiterjedt, hogy a különböző időtartamok alatt befejezett ügyek aránya hogyan alakult, azonban jelentős változás egyik bírósági szintnél sem tapasztalt. Vagyis az egyes években a különböző bírósági szinteken az ügyek hasonló arányát sikerül befejezni egy-egy időintervallumon belül. Például, a helyi bíróságokon 3 hónap alatt befejezett ügyek aránya a vizsgált nyolc évben 33-37 százalék között mozgott, a 3-6 hónap között befejezetteké 19-20 százalék között, a 6-12 hónap között befejezetteké 22-23 százalék között, az 1 -2 év között befejezetteké 14-16 százalék között, a 2-3 év között befejezetteké 4-5 százalék között, míg a 3 év felett befejezett ügyek aránya minden évben 3 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a hatékonyság nem javult 2004 és 2011 között.

A cégek tartanak a lassú ügymenettől

A GVI kérdőíves felmérésének eredményei szerint a cégek körében erőteljesen elterjedt az a vélemény, hogy a vállalkozások a bírósági ügymenet várható időigénye miatt nem terelik bírósági útra vitás ügyüket. A válaszadók 44 százaléka szerint 2007-ben a várható időigény szinte mindig szerepet játszik abban, hogy nem menek bíróságra, 39 százalék szerint pedig gyakran van szerepe. Majd 2012-ben a megkérdezettek 30 százaléka mondta azt, hogy a várható időtartamnak szinte mindig szerepe van ebben, 49 százalék pedig úgy, hogy gyakran.

Csökkent a Választottbíróság terhelése

Az MKIK mellett szervezett Választottbíróság - amely alternatívát jelenthet a cégek számára - ügyforgalma jelentősen csökkent 2005 és 2012 között: amíg 2005-ben még 1417 ügy érkezett, 2006-ban már csak 411, majd 2007 óta pedig nagyjából évi 300 ügye van. Eezk legnagyobb arányát 6-12 hónap alatt be tudják fejezni. Ügyeinek nagyobb aránya a kisebb perértékkel rendelkező ügyek körébe tartozik, azonban egyenletesen nő a perérték.

Az MKIK Választottbíróság tempója (2006-2011 között)
IdőtartamÜgyek száma
0-3 hónap150
3-6 hónap344
6-12 hónap1233
1-2 év897
2-3 év128
3 év felett39
Összesen2791
Forrás: GVI

A Választottbíróság ügyeinek jórésze (44 százalék) 6-12 hónap alatt fejeződött be, az ügyek csakne egyharmada (32 százalék) 1-2 év alatt ért véget. Nagyjából az ügyek nyolcadát (12 százalék) fejezték be 3-6 hónap alatt. A legrövidebb idő (1-3 hónap) alatt befejeződött ügyek aránya alacsony (5 százalék), azonban a hosszú - 2 évnél tovább tartó - ügyek aránya is kicsi (6 százalék).