Nem kellettek volna a Gripenek - mégsem lesz feljelentés (kiegészített)

A Gripen-jelentés szerint 2001-ben semmi ok nem volt vadászrepülőgépek beszerzésére.
NAPI Online, 2007. november 9. péntek, 16:10
Fotó:

A kormány által augusztusban felállított, a Gripen-beszerzéseket vizsgáló bizottság nemrég elkészült, több mint harminc oldalas jelentéséből kiderül: a döntéssel kapcsolatban nem volt költségelemezés, nem fogalmaztak meg az alapvető - hadműveleti, műszaki és gazdaságossági - követelményeket, nem folyt le közbeszerzési eljárás és a szerződés szövegezése sem volt megfelelő - tudta meg az MTI. A távirati iroda úgy tudja, a jelentés nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre.

A dokumentum szerint 2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte. A jelentés emlékeztet arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek.

A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem - áll a jelentésben. Az MTI információi szerint a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.

A jelentés kitér arra, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, "mivel azzal nem számoltak". A távirati iroda úgy tudja, a jelentés indokoltnak találta a Gripen-szerződés 2003-as módosítását, mert így csökkenteni lehetett a költségeket.

Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a Gripen-bizottság elnöke pénteki sajtótájékoztatóján a közbeszerzési eljárás büntetőjogi következményeire vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: "nem gondolom, hogy előrébb jutunk azzal, hogyha azokat a személyeket, akik az eredeti döntéshozatali folyamat politikai oldalán álltak, én most elmegyek, és feljelentem. Őszintén szólva azt gondolom, hogy ennek semmi értelme, még akkor is, ha a közbeszerzési eljárás teljes hiánya jellemezte ezt a folyamatot", majd hozzátette: a bizottság javaslatai nem büntetőjogi javaslatok, nem is ez volt a feladatuk.

A Gripen-beszerzés azért lett téma a nyáron, mert június elején a SVT svéd televízió tényfeltáró műsora azt állította: mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A műsor a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását.

HOZZÁSZÓLÁSOK