Nem sokon múlt a magyar alapkamat sorsa

Az MNB legutóbbi ülésén a hét tagból négyen szavaztak a kamatemelés mellett.
NAPI, 2011. február 9. szerda, 14:03
Fotó:

A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén négyen - Simor András elnök, Király Júlia alelnök, valamint két "külsős" tag, Neményi Judit és Bihari Péter - szavaztak az alapkamat 6 százalékra történő emelése mellett - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből. Ketten - Karvalits Ferenc alelnök és Csáki Csaba - a tartásra, a 25 bázispontos enyhítésre pedig egyedül Bánfi Tamás szavazott. 

A döntés azért táncolt pengeélen, mert az első szavazás során 3-3-1 arányú döntés született, ami után Simor András megkérte a tanácstagokat, hogy gondolják újra javaslatukat. A döntés meghozatala érdekében Bihari Péter megváltoztatta szavazatát a tartásról 25 pontos emelésre.

A monetáris tanács (MT) a vita során a legfőbb kételyeket az infláció alakulásával kapcsolatban fogalmazta meg: a többség szerint az infláció a következő negyedévekben érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt, ami az inflációs várakozások horgonyzottságát kedvezőtlenül érintheti, és növelheti a másodkörös inflációs hatások kockázatát, ezért a monetáris kondíciók további szigorítására van szükség.


Ugyanakkor a tartás mellett is több érv hangzott el: a másodkörös hatásokat fékezheti a visszafogott belső kerelet, a laza munkaerőpiaci feltételek. Továbbá, a novemberi és decemberi emelések óta a monetáris kondíciók nem szigorodtak érdemben, az egyéves előretekintő reálkamat csökkent, az árfolyam pedig a kamatemelési ciklus indítása óta kedvezőtlenebbé váló kockázati megítélés miatt nem erősödött. Ők is egyetértettek a kamatemelési ciklus megindításának indokoltságával, ugyanakkor megítélésük szerint a makrogazdasági és inflációs kilátások jelentős bizonytalansága óvatos, lassú kamatemelési ciklust indokolnak. A tartás mellett érvelő tagok megítélése szerint több idő szükséges annak eldöntéséhez, hogy az inflációs cél elérése igényel-e további szigorítást.


Más tagok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincs jele az inflációs várakozások érdemi mérséklődésének, és annak, hogy a korábbi árazási és bérezési gyakorlat tartósan megváltozott volna. Ezért nem lehet feltételezni, hogy a külső sokkok másodkörös inflációs hatásai másképp jelentkeznek a magyar gazdaságban, mint a válság előtt.


Abban viszont egyetértettek a tagok, hogy a kormányzati intézkedések a következő hónapokban jelentősen befolyásolhatják a jövőbeli monetáris politikai lépéseket.

A fiskális fenntarthatóságot és makrogazdasági egyensúlyt szolgáló lépések javíthatják a kockázati megítélést, erősíthetik az árfolyamot, így növelhetik a monetáris politika mozgásterét, míg intézkedések hiányában egyes tanácstagok szerint határozott monetáris politikai lépésekre is szükség lehet - áll a jegyzőkönyvben.


HOZZÁSZÓLÁSOK