Nem várt elemek is vannak a hallgatói szerződésben

A várt "röghöz kötés" és az állam által támogatott félévek számának korlátozása is megjelenik a felsőoktatásba beiratkozók által aláírandó állami (rész)ösztöndíj-szerződésbe. A kontraktus azonban olyan kivételeket is tartalmaz, amelyekről korábban nem esett szó, a kormány a gyermekvállalást, a hitéleti képzést és a katonai szolgálatot támogatja a szerződésben.
Ámon Kata, 2012. augusztus 9. csütörtök, 12:06
Fotó: Napi.hu

Már elérhető az államilag támogatott képzésre felvettek egyetemi, főiskolai beiratkozáskor aláírandó állami (rész)ösztöndíj-szerződések mintapéldánya. Eszerint a röghöz kötés néven elhíresült hazai munkavállalást célzó rendelkezések és a képzési idő elhúzódása vagy be nem fejezése miatti szankciók alól korábban nem várt kivételeket is megállapított az állam.

Húsz évre szól

A legfontosabb, hogy a hallgatói szerződésben a hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy a diploma megszerzése után húsz éven belül az államilag támogatott képzési idő kétszeresét magyar joghatóság alatt álló munkaadónál tölti, társadalombiztosítással járó munkaviszonyban. E kötelezettség több részletben is teljesíthető.

A munkaviszonyba beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának időtartama, és az, ha valaki álláskeresési járadékot kap. A kötelezettséget a Magyarországon tanuló határontúli magyarok származási országukban is teljesíthetik. Az önkéntes katonai szolgálatot kétszeres mértékben veszik figyelembe a Magyarországon vagy a származási országban "ledolgozott" évek számolásakor. Nem ez az egyetlen korábban nem ismert elem a röghöz kötésben: nem vonatkozik ugyanis a kötelezettség a hitéleti képzésben résztvevőkre. Már az első oklevél megszerzésekor elkezdődik az a húszéves időszak, amely alatt a kötelezettséget teljesíteni kell, és minden újabb képzésre vonatkozik.

A büntetés alapkamat plusz három százalék

Amennyiben a diák nem felel meg a kötelezettségeknek, az akkor az állami támogatás érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell kifizetnie az államnak. A kötelezettség alól mentesülhetnek azok a volt hallgatók, akik megváltozott munkaképességűek, tartós betegség, baleset, szülés miatt nem tudják teljesíteni vagy kettő vagy több gyermeket nevelnek.

Aki három gyereket szül, az nem fizet

A szerződésben a beiratkozók arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szereznek, ez alól kivételt jelentenek azok a hallgatók, akik három gyereket szülnek. Ha a diákok nem teljesítik a feltételeket, akkor a (rész)ösztöndíj felét kell kifizetniük az államnak. A fizetési kötelezettség alól a három gyermekes nők mellett a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók jelentenek kivételt, illetve azok, akik tartós betegség, baleset vagy gyermekszülés miatt nem tudták teljesíteni azt. Mindkét fizetési kötelezettségnél lesz részletfizetési lehetőség, amelynek időtartama ötmillió forint alatti (rész)ösztöndíj visszafizetése esetén legfeljebb tíz év, öt millió forintnyi összegnél pedig tizenöt év lehet.

Még rugalmatlanabb lesz a rendszer

Az aláírandó szerződés korlátozza az állam által finanszírozott félévek számát, aminek a hátterében az az elképzelés áll, hogy a hallgatók a "hivatalos" időkereteken belül elvégeznek egy egyetemet, főiskolát, pedig a diákok valójában rugalmas, nem feltétlenül egymásra épülő tanulási pályákat menedzselnek - mondta lapunknak Radó Péter, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója. A hallgatói szerződés merevebbé tesz egy amúgy sem rugalmas rendszert, még kevesebb teret hagyva a hallgatók döntéseinek.

Radó szerint a szerződés rövid távú hatásai, amelyek hosszú távon erőteljesebbé válnak majd, a legjobb és/vagy a szüleik által támogatott hallgatók külföldi egyetemekre vándorlása, az itthon tartott diplomások körében a munkanélküliség növekedése, a magyar munkaerő mobilitásának csökkenése lesznek.

Ámon Kata

HOZZÁSZÓLÁSOK