Nincs az a pénz, amit Orbánék ne tudnának elkölteni

Az év eleji minimálbér-emeléseknek köszönhetően megugrottak az államháztartás bevételei, így öt hónap alatt 453,9 milliárdos pluszbevételre tett szert az állam. Ám nincs az a pénz, amelyet a kormány nem tud elkölteni, a kiadások még ennél is gyorsabban 654,1 milliárd forinttal nőttek – így a mérleg szelíd 213,4 milliárdos hiányt mutat. A többletkiadások a béremelésekre, beruházásokra, a határkerítésre és az úszó vb-re mentek el.
Papp Zsolt, 2017. június 21. szerda, 14:15
Fotó: Napi.hu

Elszaladtak májusban a költségvetés kiadásai, így az egyhavi hiány 91,9 milliárd forint lett - ez az elmúlt öt év legrosszabb adata. A május rendre szufficites, ám idén a kiadások megugrottak az ötödik hónapban; nagy baj azonban még így sincs, hisz az öthavi hiány 213,4 milliárd forint - ez bőven belefér az 1166,4 milliárd forintos hiánycélba, így a deficit ennél lényegesen kisebb is lehetne az év végén - ami a kormányzati döntés függvényé. Az év végi spórolásra azonban nagy összegben nem fogadnánk, hisz 2018 áprilisában választások jönnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által most nyilvánosságra hozott adatok szerint is ömlik a pénz az államhoz, az első öt hónapban 6978,3 milliárd forint bevétele keletkezett az államháztartásnak, ez 453,9 milliárd forinttal magasabb a 2016 első öthavi bevételnél. Minden adónem (áfa, szja) nőttek, igaz a társasági adóból befolyó bevételek az adócsökkentés miatt némileg elmaradtak a tavalyitól, de a cégek befizetései - köszönhetően a többi adóknak - így is emelkedtek.

Visszaestek viszont a jövedéki adóbevételek: a tavalyi 391,5 milliárd forinttal szemben idén 365,5 milliárd forint folyt be: a visszaesés dohánytermékeknél következett be, valódi magyarázatot nem ad az NGM, valószínűleg az állhat az háttérben, hogy a cégek 2016 végén betáraztak az adóemelések előtt. Toronymagasan túlteljesültek a privatizációs bevételek: az egész évre 110,8 milliárdot terveztek, de már befolyt 186,6 milliárd forint. A túlteljesülés a tavalyi földprivatizációs program idén befizetett 140,9 milliárd forintos része.

A magyar gazdaság növekedése az idén, de lekésőbb jövőre - a 2018-as választási évben - várhatóan eléri a csúcsát, 2019-tól csökkenés várható. Éppen egy felelősen gazdálkodó kormánynak a mostani pénzbőség idején érdemes lenne megfontolni a hirtelen keletkezett többletbevételek hatékony felhasználását olyan költségvetés-gazdálkodási átalakításokra (reformok), amelyek növelik a közszolgáltatások hatékonyságát, gondolva a kevésbé jó időkre. Ezzel szemben a kormány sem a egészségügyben, sem az oktatásban nem tervez ilyen átalakításokat, a pénzbőséget vitatható óriásberuházásokra fordítja.

Reform helyett rövid távú tervezés

Így nem meglepő, hogy míg az államháztartás bevételei jelentős 453,9 milliárddal nőttek az első öt hónapban, addig a kiadások 654,1 milliárd forinttal nőttek 2016 májusához képest, ezzel elérték a 7191,7 milliárd forintot. Némileg csökkentek a szociálpolitikai támogatások, ám jelentősen megugrottak a lakástámogatások az átalakított csoknak köszönhetően: tavaly 39,4 milliárdot költött a költségvetés öt hónap alatt, ám idén az államháztartás kifizetései már elérték a 68,4 milliárd forintot, ami 74 százalékos emelkedés egy év alatt. A családi támogatások 290,6 milliárdról 312,3 milládra emelkedtek, ám ez csak technikai emelkedés, ugyanis már májusban kifizették a júniusi családtámogatásokat is.

Jelentősen megugrottak az állam vagyonnal kapcsolatos kiadásai: tavalyi 89,8 milliárddal szemben idén már 118,6 milliárdot fizettek ki - itt számolják el azokat a bizonyos presztízsberuházásokat, stadionépítéseket, amelyek szükségszerűsége erősen vitatható. A Start-programra idén 114,6 milliárdot költöttek, ami már 5,4 milliárd forinttal kisebb a tavalyi költésnél. A kormány célja, hogy csökkentse a közmunkát, minél több arra alkalmas munkavállalót az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő versenyszféra felé terelve. A Start-program támogatásra azonban így is rekordösszeget, 325 milliárd forintot terveztek - ennél kisebb lehet a tényleges költés.

Az úszó-vb és a határkerítési viszi a pénzt

Látszólag hatalmas mértékben nőttek az egészségügyi kiadások: az idén már 447,4 milliárdot költöttek a kórházakra, szakrendelőkre, ami 52,2 milliárd forinttal magasabb a tavalyi költésnél, ám a növekedés szinte teljes mértékben elvitte a béremelés. Jó hír is érkezett az egészségügyből: az első öt hónapban 80,6 milliárd forintot fizettek ki az uniós támogatásokból beruházáselőlegre, ezekből a pénzekből előbb-utóbb érdemi fejlesztések lesznek.

Az első öt hónapban a Belügyminisztérium 30,8 milliárdot, a honvédség további 10,2 milliárdot költött a szerb-magyar határ őrzésére, ahogy a költségvetési beszámoló fogalmaz a "terrorellenes intézkedésekre. További 28,7 milliárdot a büntetés-végrehajtás tett el a "rendkívüli migrációs nyomás kezelésre. Szintén viszi a pénz a két hét múlva esedékes úszó-vb: az első öt hónapban 24,1 milliárdnyi számlát fizetett ki az állam. Csökkentek viszont az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások a tavalyi 280 milliárd után az idén 264,9 milliárdot fizetett az állam.

HOZZÁSZÓLÁSOK