Nincs bérnyomás a gazdaságban

A versenyszféra bónuszok nélküli februári 3 százalékos keresetnövekedése azt jelzi, hogy nincs bérnyomás a gazdaságban, így a 6 százalékos alapkamat maradhat az év végéig, sőt kedvező esetben csökkenhet - közölték a január-februári béradatokról kiadott KSH gyorsjelentés után az MTI kérdésére az elemzők.
MTI-Eco, 2011. április 19. kedd, 12:55

A versenyszférában tavaly március óta átlagosan 4 százalékkal nőttek a rendszeres (bónuszok nélküli) keresetek, az elmúlt 6 hónapban 3-3,5 százalék között emelkedtek, az átlag 3,2 százalék volt, így az idei év első két hónapjának 3,5 százalékos adata is ebbe a trendbe simul, sőt a februári 3 százalékos növekedés igen enyhének minősíthető - mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint ez alacsony bérnövekedést jelent, azaz a gazdaságban nincs bérnyomás.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, megemlítve, hogy a versenyszférában lassult a bérnövekedés: a januári 8,4 százalék után februárban 4,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami annak köszönhető, hogy a kedvezőbb adózási szempontok miatt a bónuszok kifizetése a tavalyi november-decemberről januárra csúszott át. A Takarékbank elemzője szerint a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés - ami az alapfolyamatokat jobban tükrözi - 3 százalékra lassult a januári 4 százalékról.

Suppan közölte: a nettó bérek az adóváltozás hatására 5,7 százalékkal nőttek, ami 1,5 százalékos reálbér növekedést jelent februárban.

A január-februári adatok csakúgy, mint a februári egyhavi adat azt mutatja, hogy a versenyszférában a keresetek 3-4 százalékkal nőttek, így az úgynevezett másodkörös inflációra sem nehezedik nyomás - mondta Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank elemzője ezért egyetért a Magyar Nemzeti Bankkal abban, hogy a márciusi kiugró inflációs adatra "nem érdemes ugrani, azaz kamatot emelni".

Az elemzők a béradatok ismeretében megerősítették: az év végéig nem várható a 6 százalékos alapkamat emelése, bár Kondrát szerint van esély a kamatcsökkentésre, Árokszállási szerint viszont alig.

A bérek növekedése továbbra sem utal inflációs feszültségre, így a monetáris politikának továbbra is a nyersanyagárak felől érkező sokkhatásokra kell figyelemmel lennie - véli Suppan.

HOZZÁSZÓLÁSOK