Nincs nyoma Gyurcsány kétszázmilliárdjának

A jövő évi költségvetési törvénytervezetben egyelőre nincs nyoma a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek támogatására szánt 180-200 milliárd forintnak - derül ki a javaslatból.
NAPI, 2007. október 11. csütörtök, 12:14
Fotó:

A NAPI Gazdaság cikke

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Bajnai Gordon önkormányzati miniszter szeptemberben jelentette be, hogy hét évre vetítve 180-240 milliárd forintos pályázati keretet nyitnak meg uniós forrásokból a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára. Erre egy jelenleg még nem teljesen kidolgozott rendszerben, de a tervek szerint bizonyos fejlettségi mutatók alapján lehet majd pályázni.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára "pántlikázott" pénznek azonban egyelőre nincs nyoma a 2008-as költségvetési javaslatban. A többcélú kistérségi társulások támogatására a tavalyi 14,9 és az idei 19,3 milliárd után 19,6 milliárd forint szerepel a büdzsében. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően jövőre is 840 millió forintot adna a központi kasszából a kormány a kistérségi fejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek. Nem újdonság a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának külön kerete sem, erre azonban a beígért összegnél két nagyságrenddel kisebb szám, 5,8 milliárd forint szerepel. Ez ráadásul csökkenés is a zárszámadás szerinti 2006-os 6,8 milliárd forintos kifizetéshez képest. A százmilliárdokat így vélhetően a közel 700 milliárd forintos Uniós fejlesztések fejezetben kellene keresni, itt azonban operatív programok, és nem a "címzettek" szerint vannak csoportosítva a források, amelyek így egyértelműen nincsenek hozzárendelve az érintett kistérségekhez.

Nem mintha ezek pontos meghatározása egyszerű feladat lenne. A vonatkozó 2004-es kormányrendelet 48 "leghátrányosabb helyzetű" kistérséget sorol fel. Ehhez képest Bajnai Gordon szakminiszter egy szeptemberi parlamenti felszólalásában 33 érintett településszövetségről számolt be. Bajnai a besorolás csúszását azzal indokolta, hogy az országgyűlés csak szeptember 10-én fogadta el véglegesen a köztársasági elnök által megfontolásra visszaadott kistérségi törvényt. A lista összeállításához a KSH adatait használják fel, és az új képlet szerint gazdasági, infrastrukturális, szociális, társadalmi és foglalkoztatási mutatókat is figyelembe vesznek hozzá. A mutatók alapján a legnehezebb sorsú egymillió embert tömörítő kistérségek kerülhetnek be végül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé, így jött ki a várhatóan 33 elemű lista.

HOZZÁSZÓLÁSOK