Változik az ügyintézés a nyugdíj előtt állóknál - megszólalt a minisztérium

A napokban a Miniszterelnökség röviden bejelentette, hogy a nyugdíj előtt állóktól a jövőben csak a várható nyugdíjazást megelőző három és nem öt-nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok. Lapunk utánajárt, mi lehet az oka e változásnak. Parádés választ kaptunk.
K. Kiss Gergely, 2020. január 11. szombat, 09:07
Fotó: Napi.hu

Január 1-től módosult a nyugdíjtörvényben az a rendelkezés, amely a nyugdíjmegállapító hatóságok - ma már a kerületi és járási kormányhivatalok - azon kötelezettségét szabályozza, hogy a hivatalból történő nyugdíjbiztosítási adategyeztetést mikor kell lefolytatni az összes érintett magyar állampolgárral.

Korábban ötéves korcsoportokra leosztva kezdeményezték a folyamatot: például a tavalyi állás szerint az 1955-1959 között, az 1960-1964 között, illetve az 1965-1969 között született korosztály tekintetében zajlottak az adategyeztetési eljárások. Az egy-egy ötéves korcsoporttal történő egyeztetésre 2018-ig két évet szántak, ezt a határidőt tavaly háromévesre tolták ki. A 2020-as módosítóval azonban egyszerűsítették a rendelkezést, így már nem korcsoportokat vizsgálnak, hanem mindenki a nyugdíkorhatára betöltése előtti harmadik évben kapni fog a nyugdíjhatóságtól egy adategyeztetésre való felszólítást, valamint egy részletes kimutatást, ezután pedig elindulhat az egyeztetési eljárás az életpályáról szóló adatokkal kapcsolatban.

A nyugdíjkorhatár előtti adategyeztetés célja, hogy a korábbi évek, évtizedek szolgálati időszakait, kereseteit, járulékait számba vegyék és az adateltérések, s különösen a hiányzó adatokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal az érintettek a nyugdíjigényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, hogy a nyugdíj összegének folyósítását ne kelljen majd elhalasztani a problémák tisztázásáig.

Az eljárás nem csak az érintettek számára lehet igen macerás, hanem a hatóságok számára is hatalmas munka: például 2019-ben papíron 1,9 millió emberrel kellett egyeztetnie a hivataloknak.

Az ötvenes emberek nem akarják magukat idősnek érezni!

A Napi.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy miért volt szükség a rendelkezés módosítására. A sajtóirodától a következő választ kaptuk:

"A kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvénycsomag célja, hogy bizalomra épülő, gyors és hatékony ügyintézést hozzon létre. Az adategyeztetési eljárás lerövidítésére az állampolgárok érdekében került sor, az állampolgároktól érkező visszajelzések alapján. Korábban, az akkor hatályos jogszabály alapján a nyugdíjkorhatártól még messze (sok esetben 5-8 évre) lévő polgárokat kereste meg a nyugdíjbiztosítási igazgatóság.

Az állampolgárok nehezményezték, hogy az állam már a nyugdíjazásukat tervezi az érintett személyeknek.

Ezen tapasztalatok figyelembe vételével döntött az Országgyűlés az adategyeztetési eljárás lerövidítéséről. A kormányhivatali nyugdíjbiztosítási szakterület megfelelő létszámmal működik és az adategyeztetési feladatot is maradéktalanul látja el" - írták.

Fontos, hogy bőven legyen rá idő

Az ügyben megkerestük Farkas András nyugdíjszakértőt is, aki szerint a 2019-es, majd az idei módosításoknak inkább pragmatikus okai lehettek, vagyis a hivatalok megpróbálják a munkaterheket úgy menedzselni, hogy azokat időben el lehessen végezni. Mivel a kormányhivatalok túlterheltségéről elég sok beszámoló érkezik, a nyugdíjhatóságok valószínűsíthetően el vannak maradva az igen népes 59-64 éves korosztály dokumentumainak feldolgozásával és úgy ítélték meg, hogy nem fogják befejezni a munkát az előírt határidőig. Ha tehát a működésük nem felel meg az előírásoknak, akkor az előírásokon kell változtatni.

Ám a határidő rövidítésével szemben mindenkinek inkább az lenne az érdeke, hogy az összes szolgálati idő, kereset, járulék tisztázására minél több idő álljon rendelkezésre, hogy mire beadja a nyugdíjigényét, addigra ne legyen ezzel gond.

Manapság már a törpe kisebbséghez tartoznak azok, akik egész életükben egy munkahelyen dolgoztak. Ellenben sokan vannak, akiknek már rengeteg munkahelye volt: például hol vállalkozók, majd alkalmazottak, hol pedig közalkalmazottak voltak, a régi helyekről összeszedni ezt a sokféle szolgálati és biztosítási időtartamot pedig nagyon hosszú idő. Külföldi jogviszony tisztázása például évekbe telhet. Nem is beszélve arról, hogy a 2000 előtti években nagyon kevés anyagot digitalizáltak, így sok iratot hatalmas papíralapú archívumokból kell "kihalászni".

Aki korábban elkezdte az adategyeztetést, előnyben van

Természetesen nem törlik a vizsgálatot azok esetében, akik már elkezdték a hatósági eljárást, hanem határozatot adnak arról, hogy 2019 december 31-ig már megvizsgáltak egy adott időszakot, amelyhez már nem kell utólag hozzányúlni, csak ha valami új elem fölmerülne - figyelmeztetett Farkas. Ezzel tehát kevesebb lesz a teendő. Fontos tudni, hogy függetlenül a nyugdíjkorhatár betöltésének idejétől, mindenkinek joga van saját kezdeményezésre is kérni ilyen adategyeztetést évente egyszer.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.01.13 10:10

@Ballada Ez azt jelenti, hogy nem a számla egyenlegét kapja vissza, hanem azt amit nyugdíjas korában a gyerekei fizetnek be. A pénztár igazságosabb mert azt a pénzt kapja vissza amit befizetett, de embertelenebb is, mert ha elfogy a számlájáról a pénz, öngondoskodás keretében az utcán koldulhat:
------------
Így van.
Ezért van szükség a társadalom-biztosításra.
Ahogy kötelesség az életmentés, úgy a gondoskodás az elesettekről. Akár beteg, akár tehetetlen, bármi.
Emberi kötelességünk, és ezért rengeteg féle adót is fizetünk, amiből az államnak fussa ilyenre.
És az államnak kötelessége gondoskodni a polgárairól.
Akkor inthetne be aaz embereknek, ha semmilyen adót nem szedne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2020.01.13 09:56

Alapvetően annak van igaza, aki az ügyviteli káoszt tekinti elsődleges oknak. A nyugdíjbiztosítási, későbbiekben a nyugdíjjogosultsági nyilvántartás 1958 óta valami okból mindig hiányos volt, és az a mai napig. A részfeladatokat ellátó szervezetek tevékenységét, különböző ésszerűtlen szabályozások miatt, egyszerűen lehetetlen a gyakorlatban összehangolni. A jelenlegi informatikai, technikai feltételek mellett semmi akadálya nem volna annak, hogy megszerzett jogosultságát napra pontosan követhesse mindenki. Ehhez szükséges a megállapításnál figyelembe veendő adatok teljes körű lekérdezhetősége - erre jelenleg csak részleges lehetőség van, az is több szervezet nyilvántartásából -, hiányosnak tűnő adatok esetében az azonnali észrevételezés és korrekció lehetősége - elvileg van rá lehetőség, gyakorlatilag rendkívül bonyolult, sok esetben egyszerűen kivitelezhetetlen -, és végül a mindenkori szabályozás szerinti összegszerű előrejelzés - a korhatár betöltéséig, illetve a jogosultsági feltétel bekövetkezéséig nyilvánvalóan csak az aktuális napon jogszerű hozzátartozó ellátás összege -, ez utóbbit, annak ellenére, hogy lehetősége adott, valamiért nem szeretné egyetlen kormányzat sem. Amúgy megjegyzendő, minden megtakarítás, nyugdíjszerű ellátás, csak mások befizetéseiből finanszírozható, a mindig aktuális termelőtevékenységük alapján. Még a bankbetéteké is!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.01.12 07:34

@Katalin Kormos: A TB nem pénztár, hanem biztosítás. Ez azt jelenti, hogy nem a számla egyenlegét kapja vissza, hanem azt amit nyugdíjas korában a gyerekei fizetnek be. A pénztár igazságosabb mert azt a pénzt kapja vissza amit befizetett, de embertelenebb is, mert ha elfogy a számlájáról a pénz, öngondoskodás keretében az utcán koldulhat, miközben a 30 éves örökös Hawai-n nyaral. A biztosítás igazságtalan mert nem a befizetett pénzét kapja vissza, de amit a rövidebb életű elbukik, azt a hosszabb életű nyugdíjas kapja meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Katalin Kormos, 2020.01.11 17:25

Elképesztő a káosz ezen a területen is.
30 év alatt sem sikerült egy olyan korszerű nyugdíjmegállapítási (társadalombiztosítási) rendszert kialakítania a politikai erőknek (sem a balnak, sem a jobbnak), amely naprakészen nyilvántartaná minden állampolgár, életkortól független, befizetéseinek az összegét, és az utána épp esedékes nyugdíjösszeget.
Ez ma már sok államban működik, és pusztán az a kérdés, hogy az illető ( aki néhány telefongomb megnyomásával ellenőrizni tudja azt, hogyha mondjuk ma nyugdíjba menne, akkor mennyi lenne a járadéka ), épp meg van-e elégedve a nyugdíja összegével, vagy még rádolgozik-e az aktív évekre, mielőtt nyugállományba vonulna.

Mivel azonban a KÖZ társadalmi problémái (pl. a társadalombiztosítás) sohasen képezték prioritás tárgyát, az államot csupán a MAGÁNzsebek tömésére használó politikai osztály részéről, így ez a kérdés, önmagától elesett!
És most itt tartunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.01.11 10:05

A büdös nagy magyar hazugságok állandóan, és a be nem tartott törvények:
1., csak a várható nyugdíjazást megelőző három és nem öt-nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok.
2., Korábban ötéves korcsoportokra leosztva kezdeményezték a folyamatot: például a tavalyi állás szerint az 1955-1959 között, az 1960-1964 között, illetve az 1965-1969 között született korosztály tekintetében zajlottak az adategyeztetési eljárások.
-------------
Ha 5 év, akkor mi a f@szt b@sztatják a 60 év alatti korosztályt az egyeztetéssel?
20190-ben az 1959 után születettek estében törvénytelen az egyeztetés, és felesleges a b@sztatás.
Ebben a qrvaországban mindig van valami kitöltendő, valami csesztetés. Még akkor is, ha a törvény nem arról rendelkezik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html