Így készülnek a nyugdíjas évekre a magyarok

Több mint 100 milliárd forintot tettek félre az adózott jövedelmükből tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári tagok.
Herman Bernadett, 2019. február 22. péntek, 14:25
Fotó: Shutterstock

Az egyik szemük sírhat, a másik nevethet a tavalyi év után az önkéntes pénztáraknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint rekord díjbevétel érkezett a kasszákba, a tagok egyéni befizetéseinek összege meghaladta a 101 milliárd forintot, 10 százalékkal nőtt 2017-hez képest, de a munkáltatók is több mint 42 milliárd forinttal támogatták a dolgozók öngondoskodását, ez 10,9 százalékos növekedés éves összevetésben.

Az utolsó negyedév különösen erős volt az egyéni tagdíjbefizetéseknél, 41 milliárd forinttal gyarapította az 1,134 millió pénztártag a számláit, ez is 11 százalékkal nagyobb összeg a 2017-esnél. A pénztártagok az év végén a következő évi adó-visszatérítés miatt fizetnek be többet. Tavaly az adóhatóság az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra csaknem 11 milliárd forintot utalt vissza, és jóformán borítékolható, hogy az idén még többet fog.

Önkéntes nyugdíjpénztárak (2018)
MegnevezésMilliárd forint
Bevételek (befizetések) összesen135,402
Azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj bevételek összesen112,494
Tagok által fizetett tagdíj101,057
Munkáltatói tagdíj hozzájárulás42,229
Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés37,100
Utólag befolyt tagdíjak6,308
Pénztári befizetések kedvezménye (szja-visszatérítés összege)10,937
Taglétszám (fő)1 134 164
Forrás: MNB

Átlag 1,2 millió van a számlán

A hozamok ugyanakkor nem alakultak fényesen a pénztáraknál. A jegybanki adatok szerint a befektetési tevékenység eredménye 24,5 milliárd forint veszteség lett. A pénztárak részben a részvénypiacok csökkenésén, részben pedig az állampapírhozamok emelkedésén bukhattak milliárdokat. A rekord összegű befizetés dacára a pénztárak vagyona 2018 végén meghaladta az 1400 milliárd forintot, egy átlagos pénztártag számláján már csaknem 1,24 millió forint volt.

A pénztáraknak is legalább annyira fájhat, hogy nem volt pozitív hozam, mint a tagoknak. Az önkéntes kasszák alapszabályként az aktuálisan befolyó tagdíjakból vonhatnak el pénzt a működésükre, a jegybank korábbi közlései szerint azonban a tagság fele nem fizet be a számlájára. Az ilyen inaktív tagok számláiról is lehet azonban venni a minimális tagdíj után járó működési célú elvonást, ha pozitív volt a hozam. Ez a lehetőség sokat segített a pénztáraknak abban, hogy nyereséges maradjon a működésük, 2013-2017 között milliárdos nagyságrendben csapolták meg ezeket a számlákat. Tavaly viszont már csupán 556 millió forintot tudtak elvonni ezen a címen, emiatt a pénztárak működési szinten 70 millió forintos mínusszal zárták az évet.

Fogy a taglétszám

A 2011-ben nagyrészt államosított magánkasszák taglétszáma az év végén már az 56 ezret sem érte el. A pénztártagok közül egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt, ennek is köszönhető, hogy fogy a létszám, hiszen új belépők aligha akadnak. A nyugdíjba vonulók közül többen kérhettek már járadékot is, ezt a szolgáltatás csak a Horizont nyújtja a megmaradt négy kassza közül. A járadékosok tavaly az MNB adatai szerint összesen 6,25 millió forintot kaptak kézhez. Lényegesen több nyugdíjas pénztártag határozhatott úgy, hogy - a reálhozam megtartása mellett - visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kaphasson. A pénztárak az ő számláikról csaknem 4 milliárd forintot utaltak át az államhoz, ami több száz pénztártag megtakarítása lehetett.

A megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok lelkesen fizetik a minimális tagdíjat és működési célú támogatást is utalnak az intézményeknek. A magánkasszák épp ezért működési szinten nyereségesek, 2018-at 474 millió forintos pluszban zárták. Ahhoz egyébként, hogy megfelelő tartalékot tudjanak képezni a járadékfizetési szolgáltatás elindítására és fenntartására, erre szükségük is van. A magánnyugdíjpénztárak vagyona 2018 végén 247,5 milliárd forint volt, ezeket az intézményeket is kedvezőtlenül érintette a piacok mozgása, a befektetéseken összesen 3,56 milliárd forintot buktak. Egy átlagos pénztártagnak még így is több mint 4,4 millió forintnyi megtakarítása van magánnyugdíjpénztárban.

Nagyon fáj a cafeteria megnyirbálása

Az egészség- és önsegélyező pénztárak helyzete lehet a legnehezebb működési szinten. Ami jó hír: a tagdíjbevétel ebben a pénztártípusban is 10,3 százalékkal nőtt, és tavaly év végén megközelítette az 47,4 milliárd forintot. Ez is rendkívül alacsony viszont, a két számjegyű növekedés hátterében az is ott áll, hogy 2017-ben a cafeteria-változások miatt tízéves mélypontra, alig 43 milliárd forintra csökkent a díjbevétel.

Az egészségpénztári tagdíjak zömét hagyományosan a munkáltatók fizették be, az évente erre fordított összeg a válság utáni években 40 milliárd forint körül, sőt afölött volt. A drasztikus csökkenés 2013-ban kezdődött, a folyamatosan szigorodó cafeteria-szabályok, a pénztárakkal szemben versenyelőnybe hozott egyéb, könnyebben elkölthető juttatások (készpénz, Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya stb.) miatt 2016-ban már csupán 30,6 milliárd forint volt a cégek befizetése, 2017-ben pedig mindössze 17,7 milliárd forinttal támogatták a munkáltatók az alkalmazottak egészségpénztári megtakarítását.

A tagok egyéni befizetései ugyan folyamatosan nőttek, de a kieső munkáltatói hozzájárulást egyelőre nem tudták pótolni, tavaly csaknem 10 százalékkal kevesebb tagdíj folyt be, mint 2012-ben. Adó-visszatérítés viszont egyre több érkezik az egészségkasszákba is, tavaly 5,8 milliárd forintot utalt át a NAV.

A munkáltatói befizetések elmaradása a pénztáraknak azért fáj, mert csak a frissen befolyt tagdíjakból vonhatnak el pénzt a működésükre, ennek maximális mértéke 10 százalék. Az MNB adatai szerint 4,264 milliárd forint volt tavaly a szektor működési költsége, ezt elméletileg ki lehetett gazdálkodni az elvonásokból, amelyek maximum 4,74 milliárd forintot tehettek ki. Az egészségpénztárak taglétszáma is csökken, 2018 végére 1,034 millió forintra apadt, főleg "egyéb okból" - például a tagdíjak nem fizetése miatt - szűnnek meg számlák.

Egészségpénztárak szolgáltatási kiadásai (2018)
Pénztári szolgáltatásMilliárd forint
Társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése13,515
Gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása0,440
Gyógyszer vételárának támogatása24,399
Gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása8,779
Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése0,414
Sporteszközök vásárlásának támogatása0,230
Gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások2,161
Betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek0,394
Pénztári szolgáltatások összesen51,245
Forrás: MNB

Az intézmények tavaly 51,25 milliárd forint értékben finanszíroztak egészségügyi kiadásokat. Ennek csaknem a felét, 24,4 milliárd forintot gyógyszerekre költötték el a pénztártagok, több mint a negyedét pedig társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére - vagyis magánorvosi ellátásra - ment el. A harmadik legnépszerűbb felhasználási cél a gyógyászati segédeszközök - szemüveg, hallókészülék stb. - finanszírozása, erre 8,8 milliárd forintot költöttek pénztári számlákról.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Cucika, 2019.02.22 17:23

Már sok pénz van a nyugdíjpénztárakban ezért vetett rá szemet Orbán. Kötelező megvenni nekik az a semmit sem érő állampapírokat és nem lesz hozadék. Az állam pedig mindent át fog venni. Ez lesz a jövő. Ez egy magánvélemény, de eddig még mindig bejött.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html