A bizalom hiányát jelzi, hogy Magyarországon az üzleti szektort az európai átlagnál lényegesebben korruptabbnak ítélik meg.
Hazánk az országok azon csoportjába tartozik - így többek közt Örményország, Románia és Oroszország között foglal helyet - ahol a megkérdezettek 20-30 százaléka adott kenőpénzt az elmúlt 12 hónapban. Összehasonlításul: Ausztria, Bulgária, Lengyelország és Csehország például a 6-20 százalékos, Németország, Szlovénia pedig a 6 százalék alatti csoportba került.
A magyarok 76 százaléka érzékelte úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció szintje - szemben az EU 73 százalékos átlagával. Idehaza 4 százalék tapasztalt csökkenést (EU: 3 százalék), valamint 20 százalék változatlanságról számolt be. A 76 százalékos arány egész Európában a második legrosszabb, nálunk csak Románia vélekedett lesújtóbban.
Érdekes módon honfitársaink kevésbé szkeptikusak az állam korrupcióellenes intézkedéseivel kapcsolatban - vélhetően ez a parlamenti választásokkal és a kormányváltással lehet összhangban. Amíg itthon a válaszadók 51 százaléka vélte hatástalannak az állami intézkedéseket, addig az EU átlaga 74 százalékot mutat, míg az ellenkező táborba 42 illetve 26 százalék tartozik.
Az elmúlt évben a legtöbb kenőpénzt Magyarországon az egészségügyben fizették a megkérdezettek. Míg 2009-ben a válaszadók 18 százaléka fizetett kenőpénzt az egészségügyben, addig 2010-ben már 26 százalékuk adott hálapénzt. Világviszonylatban a rendőrségnek fizettek legtöbben kenőpénzt a világon, míg nálunk az egészségügyben kimagasló a csúszópénzek gyakorisága.
A korrupciót egyértelműen elítélik az emberek, sőt a megkérdezettek 90 százaléka jelentené is, ha korrupciós esettel találkozna. Ezzel szemben a tavalyi felmérésből kiderült, hogy a korrupcióval szembesülő emberek 63 százaléka valójában mégsem jelentette az esetet.