Ők kapták a legnagyobb adókedvezményt - itt a lista

Az egyik kezével szórja a pénzt az állam adókedvezményekkel, miközben évről évre újabb és újabb adókat talál ki a kétharmados többség, s nem ritka az évközi adóemelés sem. Tavaly összesen 565,2 milliárd forint adókedvezményt adott az állam, miközben az államháztartás hiánya 598,6 milliárd forint volt.
Papp Zsolt, 2013. szeptember 3. kedd, 07:11
Fotó: Napi.hu

Akár nullszaldósra is hozhatta volna a kormány tavaly az államháztartást, hisz a 598,6 milliárd forintos éves deficittel szemben 565,2 milliárd forintnyi adót engedett el az adókedvezmények révén. Az adókedvezmények bonyolítják a rendszert, ezért is tűzik a kormányok zászlajukra a kivételek csökkentését, ennek láthatjuk példáját a személyi jövedelemadózásban, ahol az elmúlt tíz évben számos adókedvezmény szűnt meg. Összegében mégis az szja az az adó, ahonnan a legtöbb bevétel kiesik - mégpedig a korábban is létező, de igazán a 2010-es kormányváltás után felpörgetett családi adókedvezmények következtében - derül ki a napokban a parlament elé került 2012-es költségvetés zárszámadásának számaiból.

Csak tavaly 184,2 milliárd forint bevételről mondott le az állam - vagy másik oldalról nézve, ennyi maradt a gyermekes családoknál. Mint az közismert, a családi adókedvezmény az egy-két gyermekes családoknál is komoly kedvezményt ad, de igazán gavalléran a jól kereső három vagy több gyermekes családoknál működik. Három gyerek esetében a két szülőnek havi 618,7 ezer forintos jövedelemig nem kell megfizetnie az adót.

Adókedvezmények és adóbevételek (milliárd forint)
AdókedvezményAdóbevétel
Jövedéki adó50,6929,45,4
Energiaadó14,316,885,1
Környezetterhelési díj0,424,111,7
Társasági adó141,8342,341,4
Pénzügyi szervezetek különadója102,284,9120,4
Távközlési adó13,312,2109,0
Szja194,31609,4412,1
Illetékek48,4109,644,2
Költségvetési adóbevételek összesen565,29403,66,0
Forrás: zárszámadás



Arányaiban azonban a pénzügyi szervezetek különadójából mondott le a legtöbbről az állam - legalábbis látszólag: ugyanis a tervezett 187 milliárd forinttal szemben alig 84,9 milliárd forintot fizettek a bankok, miközben az adóból 102,2 milliárd forintot elengedett számukra a kormány, így csökkenthették ugyanis a bankok a devizahitelek elengedésből származó veszteségeiket. Vagyis adó helyett veszteséget vállaltak a bankok - ezzel költségeik nem csökkentek. Idén már 144 milliárd forintos bevétellel számolnak ebből a forrásból - hacsak nem lesz újabb devizahiteles mentőcsomag.

Összegszerűen és arányaiban is jelentős adóbevételektől esik el az állam társasági adó esetében: a 2012-es adóbevételek 342,3 milliárd forintra rúgtak, emellett 141,8 milliárd forintnyi kedvezményt vettek igénybe a cégek. A legnagyobb tétel ezen belül a cégek fejlesztési adókedvezménye, rögtön ezt követik a sportkedvezmények. Míg az előbbi társadalmi haszna körül kisebb viták folynak, ez utóbbi sokak szemét szúrja, hisz a sportkedvezmények jelentős része nem a tömegsportot, hanem az amúgy meglehetősen alacsony színvonalú hazai élsportot támogatja, így állami milliárdokból néhány száz embernek mesés jövedelmet és munkakörülményeket biztostanak. A Világgazdaság információi szerint a tavalyi közel 40 milliárd után, idén az első félévben további hatvan milliárd forintnyi bevétel esett ki csak a sportkedvezmények miatt. A tavalyi 39,6 milliárdos összegből mintegy 17 milliárd ment a labdarúgásnak, 7 milliárd a kézilabda egyesületekhez, míg 6,3 a kosaras csapatoknak.

A jövedéki adóbevételeket 50,6 milliárd forinttal mérsékelték a kedvezmények, ezek többsége a mezőgazdasági gépjárművekbe töltött gázolaj jövedéki adómentessége - így 24,3 milliárd forint kiadásától mentesültek a gazdák. Az adómentes pálinkafőzés 9,7 milliárdos jövedéki adóbevétel kieséssel járt, ám ebben nincs benne a pár éve legálissá tett házifőzés, ám mivel e területen hatalmas lehetett korábban is a látencia, ez az intézkedés csak néhány milliárd forinttal csökkentette a költségvetési bevételeket.

Összességében elmondható, hogy tavaly a költségvetési bevételek hat százaléka nem folyt be az államhoz a kedvezmények miatt. A kedvezményrendszerben komoly változtatás nem várható, ilyet a kormány nem is tervez, s esetleges kormányváltás esetén sem feltétlenül a kedvezmények csökkentése felé mozdulna el a rendszer. Leghamarabb ugyanis a sport és a családi kedvezmények  kerülhetnek napirendre.  Az előbbinél a nagy csapatok, professzionális profitorientált támogatások visszafogásával akár 10-15 milliárd is megfogható - ez akár a társadalom többségének támogatását is élvezheti. A családi adókedvezményeknél nem zárható ki a felső jövedelemkorlát csökkentése, ám ezzel párhuzamosan alulról kiszélesítenék a kedvezményre jogosítók körét. (Ez tervezi amúgy a KDNP is, amikor is az alacsony jövedelmű családosok esetében már a társadalombiztosítási járulékra is lehetővé tenné a családi adókedvezmény kiszélesítést.) Sokak szemét szúrhatják a bankoknak nyújtott magas adókedvezmények is - ám a pénzügyi szervezetek különadójára adott kedvezmény a végtörlesztési akcióhoz kapcsolódott.

Elengedett kedvezmények adónként 2012-ben (milliárd forint)
AdónemFőbb adókedvezmények (kedvezményes kulcsok nélkül)összeg
Jövedéki adóüzemanyagok
mezőgazdasági gázolaj visszatérítés24,3
vasút, hajózás gázolaj visszatérítés50,6
kereskedelmi gázolaj visszatérítés11,6
alkoholok
adómentes pálinkafőzetés (házifőzés nélkül, melyre nincs adat)9,7
Összesen50,6
Energiaadólakosság mentessége14,3
Összesen14,3
Környezetterhelési díjlevegőterhelési díjkedvezmény0,1
vízterhelési díjkedvezmény0,3
Összesen0,4
Társasági adó
kis- és közepes vállalkozások adókedvezménye2,5
fejlesztési adókedvezmény40,5
filmtámogatás kedvezménye2,9
előadó-művészeti szervezet támogatása utáni adókedvezmény10,7
kutatók, szoftverfejlesztők bérköltsége utáni kedvezmények2,8
sportcélú támogatás utáni adókedvezmény39,6
Adóalap-csökkentő tételek
kapott jogdíj alapján elszámolt bevétel 50 százaléka8,3
K+F kapott támogatás27,2
mikro v. kisvállalkozásnál beruházások6,1
Adómentesség1,2
Összesen141,8
Pénzügyi szervezetek különadójadeviza alapú kölcsönszerződés végtörlesztése miatti adójóváírás*101,1
devizahitel forintra történő átváltása miatti adójóváírás**1,1
Összesen102,2
Távközlési adóNem adóköteles hívások és üzenetek13,3
Összesen13,3
Személyi jövedelemadóCsaládi adóalap-kedvezmény184,2
Adót csökkentő kedvezmények
súlyos fogyatékosság miatt levont összeg4,7
lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye3,1
külföldön megfizetett adó kedvezménye1,6
Összesen194,3
Helyi iparűzési adóFoglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség***10
K+F tev.saját közv.költs.elsz.***3,9
Összesen4,9
IlletékekLakástulajdon szerzése9
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje0,1
Lakástulajdonok közvetett cseréje10
Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés1,5
Illetékmentes öröklés20,3
Összesen48,4
Összesen565,2
Forrás: zárszámadási törvény
MLSZ: az amatőrök kapják a tao 80 százalékát
A Napi Gazdaság cikke helytelenül állította, hogy a TAO támogatások jelentős része a hivatásos labdarúgás finanszírozását szolgálja - írta a cikk megjelenése után Magyar Labdarúgó Szövetség. A valóság ezzel ellentétes, a pénz több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja. A további 20 százalék is olyan módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére költhetik. Egyetlen forint támogatás sem megy tehát profi futballisták fizetésének finanszírozására, a hiedelmekkel ellentétben. Ahogyan a Magyar Labdarúgó Szövetség azt számos alkalommal kifejtette, a támogatást biztosító program kifejezetten az amatőr és utánpótlás labdarúgás segítésére jött létre, a profi sport direkt támogatásának tilalma egyébként a TAO-támogatási rendszer Brüsszeli jóváhagyásának feltétele is volt.

A labdarúgó-egyesületek számára jóváhagyott TAO támogatási összeg 2011-2012-ben 19,1 milliárd forint volt, amely a program ismertebbé válásával 2012-2013-ban 23,3 milliárd forintra emelkedett. A támogatott projektek túlnyomó többsége az MLSZ stratégiájával összhangban a tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta.

A TAO sporttámogatási program koncepcióját jól mutatja, hogy a 2012-2013-ra jóváhagyott tárgyieszköz-fejlesztések 76 százaléka amatőr (NB III vagy az alatti) és utánpótlás-bajnokságokban részt vevő több mint 1700 egyesületnek kínált fejlesztési lehetőséget. A fejlesztések több mint 80 százaléka pályák vagy öltözők létesítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. Hasonló képet mutat az utánpótlás-nevelésre jóváhagyott támogatások eloszlása is, a kedvezményezett egyesületek csapatainak 72 százaléka amatőr osztályban szerepel. Így a program támogatása közel 9000 csapat versenyeztetésének költségeihez járul hozzá.

A 2013-2014-es évtől indította el az MLSZ sporttelep-felújítási programját, amelyre olyan amatőr egyesületek pályázhatnak, amelyek felnőtt férfi nagypályás csapatai legfeljebb a megyei vagy budapesti I. osztályban szerepelnek, illetve önálló utánpótlás-nevelő klub esetében nem adnak korosztályos csapatot NB-s sportszervezet részére (hivatásos sportolókhoz tehát nem jut innen sem pénz). E program keretében - terveink szerint - csak az idei szezonban 584 sportszervezet közel 2,5 milliárd forint támogatást kap telephelyének felújítására.

Az MLSZ által igényelt és számára az NSI által jóváhagyott TAO fejlesztési program 2011-2012-ben 6 milliárd forint volt, amely 2012-2013-ra 7,6 milliárd forintra nőtt. Ennek az összegnek a felhasználása teljes egészében az amatőr labdarúgást támogatja. A jóváhagyott programok között a kizárólag amatőr és utánpótlás labdarúgás feltételeit segítő pályaépítés, az elsősorban OTP Bank Bozsik Programon keresztül zajló utánpótlás-nevelés és az amatőr csapatok versenyeztetési költségeinek átvállalása egyaránt jelentős részt képviselt.

Mindemelett az is említésre érdemes, hogy a sikeres pályázatok benyújtói minden esetben olyan önkormányzatok, egyesületek, amelyek nemcsak adóikat fizetik időben, hanem rendelkeznek 10 illetve 30 százalék önerővel is, amelyet a sportfejlesztés céljából fektetnek be.

A magyar professzionális futball gazdaságilag jól megalapozott, fenntartható működése természetesen ugyancsak az MLSZ kiemelt céljai közé tartozik. Ezt azonban, épp a hosszútávú fenntarthatóság miatt, nem a hivatásos sport közvetlen támogatásával, hanem - szakmai programjai mellett - a tömegesítési, utánpótlás- és infrastruktúra-fejlesztési célokhoz kapcsolódó TAO források hatékony elosztásának biztosításával kívánja elősegíteni.

Sok szó esik (így a cikkben is) az állami támogatásról, és az adókedvezményekről, de azt kevesen mondják el, hogy mennyi állami bevételt generál a labdarúgás. A professzionális klubok tevékenysége könnyen áttekinthető, elemezhető ebből a szempontból: a 16 NB I-es klub és az MLSZ együtt a tavalyi évben kb. 5 milliárd forint közterhet fizetett be az államkasszába. Vagyis a támogatások mellett vagy azzal szemben ez egy konkrét adat arról, hogy mennyi bevételt jelent a központi költségvetés számára a profi futball.

Mindezek sportszakmai jelentőségén messze túlmutat, hogy az új pályáknak, fejlesztéseknek, több amatőr csapatnak köszönhetően egyre több helyen jönnek létre erős, együttműködő, sportot szerető közösségek. Nincs hatékonyabb megelőzési módja az egészségügyi problémák mellett például a bűnözésnek az ilyen futballközösségek támogatásának, felépítésénél. Vagyis mindezen befektetések nem elsősorban a sport és a labdarúgás, hanem a fiatalság, és az egész társadalom érdekeit szolgálják.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tamas970, 2013.09.03 11:38

Az természetes, hogy bizonyos dolgokat támogat az állam adókedvezményekkel. Viszont az, hogy a kedvezmény tétele egy nagyságrendben van, vagy még nagyobb is, mint maga az adó, azt jelzi, hogy hibás ötlet az adónem vagy annak mértéke. Ha nem akarjuk beszedni, akkor ki se vessük...

Más kérdés persze, hogy a magyar állam (pártfüggetlenül is nézve) eléggé rá van szorítva a trükközésre. Ha nem adnak x-milliárd kedvezményt egy multinak, akkor nem jön ide. Viszont ha már idejött, akkor a kedvezmény összegét vissza lehet venni tőle különadókkal/a kedvezmények beszüntetésével. Normálisan működő gazdaságokban is vannak ilyenek (start-up kedvezmény, stb).

A szoftveres hasonlat amiatt is sántít, hogy az illegális használatot nem "kell bejelenteni", és csak hasraütésszerű statisztikák vannak róla. Az adókedvezményt pedig papírhegyeken keresztül kell megigényelni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.09.03 11:09

Khm. Akinek nem telik valamire, az ne vegyen. De ne is lopjon. A szoftver nem létszükségleti cikk, lehet nélkül e élni. Meg vannak ingyenesek is. Az nem korrekt hozzáállás, hogy nekem az ingyenes nem elég jó, ezért ellopom a fizetőset.
Ami az adó kedvezményeket illeti, a kormány az adófizetőket sarcolja, hogy dőzsölhessen, erről van szó. Ez sem korrekt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.09.03 09:50

ez olyan, mint amikor a szoftvercég úgy számítja az illegális használat miatti veszteségét, hogy minden fekete másolatot veszteségnek tekint.

holott az illegális használók jelentős része, főleg a szegényebb országokban legálisan nem tudná megvenni a szoftvert, inkább nem használna semmit, tehát valójában ők nem okoznak veszteséget.

egyébként meg az adókra is nagyon igaz, hogy jobb valaminek a fele, mint a semmi kétszerese.

nem beszélve a szaporodásbiológiai és etnikai hatásokról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html