Az elmúlt négy év legmagasabb szintjét érte el Magyarországon azon háztartások aránya, amelyek megtakarításaikat egyáltalán nem fektetik pénzügyi eszközökbe. A válaszadók 81 százaléka nyilatkozott így - derül ki a GfK és a Wall Street Journal kilencedik alkalommal elkészített felméréséből. Aki rendelkezik bármilyen pénzügyi befektetéssel, azok között egyébként a legkedveltebb forma rövid távú betét, míg a részvények vagy részvényalapok "népszerűsége" alig mérhető. Nyugat-Európában a lakosság 41 százaléka nem választ semmilyen pénzügyi eszközt megtakarításának fialtatása, míg az USA-ban ez az arány 45 százalék. A legkedveltebb befektetési forma mindenütt a rövid lejáratú betét, ám fontos különbség az ó- és az újvilág között, hogy az óceánon túl sokkal többen preferálják a részvényeket, kötvényeket és a befektetési alapokat, mint ideát. A 2006 őszén készített tanulmány szerint Magyarországon 25 ezer euró (7 millió forint) feletti pénzügyi befektetéssel csak a lakosság 3 százaléka rendelkezik - ez az arány évek óta stabil, 2-4 százalék között ingadozik. A hazai mutató megegyezik Csehország, Lengyelország és Oroszország átlagával. Nyugat-Európában a lakosság 13, az Egyesült Államokban 49 (!) százaléka rendelkezik 50 ezer eurónak megfelelő összeget meghaladó pénzügyi megtakarítással. Arra a kérdésre, "Ha kapna hétmillió forintot, mibe fektetné?", a magyarországi válaszadók 17 százaléka a rövid lejáratú betétet választotta volna, de a háztartások több mint felének nem volt preferált befektetési formája. A helyzet volt már ennél rosszabb, 2003 tavaszán például a válaszadók kéthermada nem tudta eldönteni, mibe invesztálná az ajándék milliókat. (A kutatás nem tért ki rá, de hétköznapi tapasztalataink alapján valószínűsíthető, hogy sokan lakást, autót vennének, vagy egyéb célra, de jó részét elköltenék.) A háztartások pesszimizmusát tükrözi, hogy a következő tizenkét hónapban a megkérdezettek közel kétharmada megtakarításainak csökkenésére számít (vagyis az elmúlt időszakokban mért "tömeg" másfél- kétszerese vár apadást), növekedésre 7 százalék spekulál. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban 50 százalék kisebb-nagyobb növekedést remél. Régiónk szintén borúlátó, de kevésbé: 48 százalék csökkenést, 9 százalék bővülést vár Magyar sajátosság egyébként, hogy politikai, gazdasági bizonytalanságok esetén visszaesik a háztartások amúgy is alacsony befektetési kedve, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban inkább a biztonságosabbnak ítélt invesztíciós formák preferálásával reagálnak. A GfK egy másik, korábbi felmérésből az derül ki, hogy megtakarítással Magyarországon a legnagyobb arányban az észak-alföldi régióban rendelkeznek a háztartások, több mint 40 százalékuk spórol valamilyen céllal. Az élmezőnybe tartozik még a Nyugat-Dunántúl, 37,5 százalékos aránnyal, míg a lista másik végén a dél-alföldi régió áll, 19 százalékkal. A többi térség 25 százalék körüli értéket mutat. Honfitársaink többsége - közel negyede - váratlan kiadásra tartalékol, a 23 százalékos arány mintegy 2 százalékpontos növekedést jelent a nyári felméréshez képest, vagyis ez is a növekvő bizonytalanságot, illetve háztartások ebből fakadó romló várakozásait jelezheti. A második legnépszerűbb megtakarítási cél a válaszadó gyermek(ei) jövőjének biztosítása, 17 százalékos arány viszont 3 százalékpontos csökkenést takar. A kutatás kitért a hiteligénylők preferenciáinak vizsgálatára is. Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006. júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében - talán nem meglepő -, hogy legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsi-hitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.