Nagyon-nagyon kibabráltak a nyugdíjasokkal - így látja egy nyugdíjszakértő

Meglehetősen kemény hangvételű interjút adott a 168 Órának a nyugdíjbiztosítási intézet volt főigazgatója. Mondandójának lényege szerint a nyugdíjas magyar emberekkel nemre és korra való tekintet nélkül nagyon-nagyon kibabráltak.
Komócsin Sándor, 2019. szeptember 6. péntek, 13:45
Fotó: Napi.hu

Az átlagnyugdíj Magyarországon ma 135 ezer forint. A kormány mondhatta volna, hogy 150 ezerig, vagy legyünk nagyvonalúak, 200 ezerig adok rezsiutalványt, fölötte nem. Ez az utalvány egyik igazságtalansága. A másik, hogy rettentő bürokratikus az eljárás, nem a nyugdíjasok többségére szabott - mondta egyebek mellett a 168 Órának adott interjújában Barát Gábor nyugdíjbiztosítási intézet volt főigazgatója.

A szakértő arra számított, hogy novemberről néhány héttel előrehozzák a nyugdíjkorrekciót, és esetleg mellétesznek valamilyen egyszeri adományt. Aki ezt a rezsi-Bözsit kitalálta, az nem tájékoztatta korrekten a lehetséges következményekről a kormányt vagy személyesen Orbán Viktort. Mert itt olyan gyakorlati problémák vannak, amelyek sokak számára megkérdőjelezhetik az egésznek az örömét.

Ebben az akcióban igazán az jár jól, aki az utalványt nyomtatja. Sok szegény nyugdíjas persze örül, ha bármit kap, pedig a tisztességes eljárás az lett volna, ha januártól nem 2,7 százalékkal emelik a nyugdíját, hanem minimum három százalékkal, hiszen tavaly a költségvetés elfogadásakor az MNB is ekkora inflációt mondott. Mert így majdnem egy éven át a kisnyugdíjas hitelez az államnak. Igaz, visszamenőleg kifizetik a pénzét, de nem kamatostul.

Egészségügy

Ami az egészségügyet illeti, a szakértő szerint létezik egy látens vagy nem is annyira látens terelés a magánegészségügy felé. Ez tragikus helyzetbe hozza a nyugdíjasok tömegét. Az lenne az egyetlen normális út, ha érvényesülne a nemzedékek szolidaritásának elve, és a gazdaság növekedéséből valamit visszakapnának a nyugdíjasok. Hogy legalább a gyógyszerek kiváltására jusson.

Mert legyünk őszinték: manapság a nyugdíjasok pénzét használják gazdaságélénkítésre. Miközben az öregek igazságtalan módon nem részesülnek a gazdasági növekedésből, a rájuk jutó többletet az állam költi el saját magára.

Nők 40

Az, hogy a nők 40 éves korukban nyugdíjba mehetnek a rezsiutalványhoz hasonlóan csak választáspolitikai termék. Legfőbb hibája, hogy elmaradt az érdekeltek tájékoztatása. Sok tízezer nő úgy ment el nyugdíjba két-három-négy évvel idő előtt, hogy ez egyáltalán nem érte meg nekik. Életük végéig 20-25 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak. Akár több mint harminc éven át.

A megoldás az lett volna, ha a korhatár emelése közben nem szüntettek volna meg minden korai ellátást, hanem egy átlátható és észszerű malusrendszert hoztak volna létre, lefelé is rugalmas korhatárral. Biztos vagyok benne, hogy amikor 2022-ben mindenkire vonatkozik majd a 65 éves korhatár, megkerülhetetlen lesz a rugalmas rendszer bevezetése. Például egy 65 éves tűzoltó már ne vonuljon létrán oltani.

Szakmai háttér

A nyugdíjakkal foglalkozó államigazgatási szakemberek döntő részét eltávolították a posztjáról 2010 óta - derül ki a volt nyugdíjintézeti főigazgató szavaiból. Megszüntették a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, amely a magja volt a nyugdíjszakmának, és kisöpörték szakértőket a minisztériumból. Vannak még bent gondolkodó emberek, de ők nem merik elmondani a véleményüket.

Benne van a pakliban az is, hogy bizonyos korosztályok nem számítanak az ország vezetésének. De lehet még cinikusabb megfontolás is. Az újabban és a régebben megállapított nyugdíjak közötti nagy különbség lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok egyes rétegeit szembefordítsák egymással. Ez a kormány mestere annak, hogyan játsszon ki egymás ellen társadalmi csoportokat: nehogy összeálljon a kritikus tömeg vele szemben.

Borzasztóan hangzik, de sajnos igaz, hogy a szegénység szélén egyensúlyozó idős embereket könnyen és nagyon olcsón meg lehet venni. Azt gondolhatják a pénzosztogatók, hogy ha a törvényi előírásokon túl egy kicsit többet adnak nekik, nyugton maradnak. Ha még egy kicsit kapnak a kormánytól, rá is szavaznak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Juliusz48, 2019.09.10 08:54

@Sorathul: Tisztelt Sorathul! Még egyet is értenék az inflációs elképzelésével, ha ez nem érintené a világ összes országát. Az első robotháború már 215 éve lezajlott amikor a Lioni takácsok összetörték a mechanikus komputerrel szerelt szövőszékeket. A pénzromlással viszont nem csökkentik , hanem emelik a forintban mért adósságot, hisz a deviza kintlévőségünknek kifizetésére több forint kell a drágulásnál. Egy utópiának nem kell feltétlenül hibás gondolatmenetre épülnie, persze az igaz, hogy hibás gondolatmenettel, rossz adatokból, lehet jó eredményre jutni, tévedésből. A polgárháborún pedig éhséglázadást, megélhetési bűnözést, kell érteni majd, amikor nem lesz a megfelelő képességekkel nem rendelkező embereknek munkájuk, az államnak meg bevétel hiányában lehetőségük az ellátásra. Persze lehet majd stadionokon és egyéb gyorsan megvalósítható létesítményeken munkát adni sok embernek mint azt láttuk a közelmúltban is, de pl utakat már nehezebb létesíteni a területi kisajátítások lassúsága miatt rövid idő alatt. az ember sajnos max két hónapot bír ki kaja nélkül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sorathul, 2019.09.10 07:20

@Juliusz48:
Tisztelt Juliusz48!
Polgárháború? Az sokkal hamarabb be fog következni szerintem, mint a teljes robotizálás.
A pénzromlást meg ne magyarázza oldalakon keresztül. Éppen a kormányok hazudják, hogy vásárlóértékét meg fogja őrizni a nyugdíj, stb. Én nem azt mondtam, hogy az én javaslatom kivitelezhető lenne, mert az egy utópiát feltételezne a rendszer mögött, ami sose lesz. De felháborítónak tartom azt a gyakorlatot, hogy most szándékosan rontják a fizetőeszköz értékét, csak azért, hogy a forintban mért adósságunk csökkentsék. Ennél nagyobb "arcon köpést" ritkán élt meg a magyar ember, nyugdíjas és aktív dolgozó egyaránt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Juliusz48, 2019.09.09 22:25

@Sorathul: Tisztelt Sorathul! A kormányok jobb vagy roszabb gazdaságpolitikát folytatnak, de az inflációt csak kivédeni nem tudják, mert az az aranyra nem váltható pénzek mindegyikének tulajdonsága államtól függetlenül. A 100 évvel ezelötti 1 USD a mai 1 USD-vel vásárlóértékben köszönő viszonyban sincs talán az első világháborús 1 cent csak egy kicsivel ért akkor többet mint a mai 1 USD. pedig szerintem az állam ott sem akarta ezt az inflációt. Ahogy az elmúlt 50 évben a románok is kétszer vágtak 3 nullát a lejükből, vagy a jugók még többször a dinárból. De nálunk is a forint jutott odáig, hogy 1946-ban még fizetőeszköz volt a lyukas 2 filléres, ma meg a legkisebb az 5 FT pénzérme. Ez azért inflációként nálunk is 2500% a 73 évre, hogy a pengőromlást elötte ne is említsük. Kisember csak állami segítséggel tuja túlélni az ilyen mértékű pénzromlást. Forró fejjel fiatalon az ember azt hiszi meg tudja váltani a világot és vannak akik ezt kihasználva maguk előtt tolják őket, mert a gesztenyét nekik valakinek ki kell kaparni. Az ifjonti hév és a kevés tapasztalat pont ebbe az irányba lökdösi az ifjúságot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Juliusz48, 2019.09.09 22:02

@Sorathul: @Sorathul: Tisztelt Sorathul! Elsőre említeném Venezuelát ahol most történik az amot mi a háború után éltünk át vagyis mindegy mennyit tettél félre melósként nincs mit kajára költened. De csak itthonról egy apróság. Aki ma megy nyugdíjba annak az első keresete 1972 körül került a zsebébe és kb1600 Ft volt szakmunkásként. Az ma a valorizált értéken 155000Ft nyugdíjalapot jelent. Ha a levont nyugdíjjárulék helyett eltette volna a 10%-ot egy tartós bankbetétre amire akkor 5% kamatot fizettek akkor az mivel kb 10 évente duplázza meg az alaptőkét ma már érne 3000-et is. Vagyis egy évi takarékossággal ugyan nem fizette ki az akkori nyugdíjasokat viszont ma egyhavi minimálnyugdíjat is elkölthetne kb. 4,5 évig amikor elfogyna a spórolt pénze, ha mind a 44 év alatt ezt a szisztémát követi. Hisz kb ezzel a 10 %-al évente kb 1 havi nyugdíjat tudna mai értéken elkölteni. A felosztó kirovó rendszernek pont az a lényege, hogy az aki elérte a nyugdíj korhatárát jelenértéken kapja meg azt a jövedelmet amit Ö is jelenértéken fizetett aktívként az akkori nyugdíjasolnak. Lehet, hogy nyugdíjrendszer nélkül szerencsés esetben valamivel magasabb bért kaphatott volna, bár a kapitalizmusban nem véletlen az államok által megszabott minimálbér, mert a tulajdonosok ha nem lenne muszáj a többségnek még ennyit sem fizetne, hisz Ö a profitban érdekelt nem a melós szociális helyzetében. A biztosításoknak pont az a lényege, hogy a fizetők nem mindegyikének kell szolgáltatást is nyujtani, mert ha így lenne a dijak nyugdíj esetén kb a jövedelem 30-50%-a körül lenne. És akkor életjáradékként fizethetnének akár 30 évig is neki vagy az örököseinek nagyobb összeget is a minimálnyugdíjnál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Juliusz48, 2019.09.09 20:59

@Sorathul: Tisztelt Sorathul! Való igaz, hogy kell ember a robotok programozására, gyártására, de a föld jelenlegi létszáma, és tudásszintje a 90%-ot alkalmatlannak értékelné a feladatra, és szükség sem lenne rájuk. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a termelőerők és természeti kincsek birtokosai számára a teljes robotizálás után feleslegessé válik ez a 90%, és nem biztos az ellátási kényszerük, már rosszabb a helyzet. Ezt már csak tetézi, hogy a városokba zsúfolt önmagát ellátni képtelen tömegek magukra hagyva, érdekes polgárháborúba kezdenek majd az életben maradásért, hisz mindenki ellenség lesz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html