Tavaly ilyenkor nem volt élő ember, aki ne lett volna tisztában azzal, hogy májustól az új miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják majd, vagyis tavaly februárban már gőzerővel kellett volna dolgozni a fideszes szakértőknek a 2010-es költségvetési cél tartásához szükséges 0,3-0,5 százalékos intézkedéseken, illetve a hosszú távú reformokon.
Mint utóbb kiderült az Orbán-kormánynak semmilyen elképzelése nem volt a követendő gazdaságpolitikáról, a választások utáni hónapokat is a tétovaság jellemezte – végül az Új Széchenyi tervvel januárra előálltak, míg a hosszú távú reformintézkedések ismertetését e hónap végére ígéri a kormány.
A bejelentésektől sokat vár a piac, bár az meglehet, hogy pont a hírre nem erősödik majd tovább a forint.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját a hatalomra kerülése utáni hónapokban a pótcselekvés jellemezte, kezdődött a csontvázkereséssel – amit Varga Mihály ex-pénzügyérre bíztak, majd folytatódott az aknamunka a forint bedöntésével, amelyben a Kósa Lajos–Szíjjártó Péter páros jeleskedett, de Orbán Viktor sem tétlenkedett, amikor első hivatalos sajtótájékoztatóján nekiment Simor András MNB-elnöknek, a ciprusi offshore-lovagnak. Mind megannyi ballépés, amely a külföld és a piac szimpátiáját elfordította Magyarország és az új kormánya felől.
A végül kibontakozó – Matolcsy György által jegyzett – gazdaságpolitika a belső kereslet élénkítésére helyezte a hangsúlyt, ettől a kormány hosszú távon a gazdasági növekedés beindulását és a foglakoztatás élénkülését reméli. A keresletélénkítés első lépése a társasági adó csökkentése volt, így a gazdaságpolitikában a növekedésösztönzés háttérbe szorította a költségvetési megfontolásokat.
A kormány először a 3,8 százalékos hiánycél elengedésével kísérletezett, amit azzal magyaráznak a mai napig, hogy a 2010-es költségvetést a Bajnai–Oszkó tandem hamis számokra építette, vagyis a hiány nem lett volna tartható. A kormányzásra készülő Fidesz hétszázalékos államháztartási hiányt vizionált – végül maga José Manuel Barroso Orbán első brüsszeli hivatalos vizitjén térítette józan észre a magyar kormányfőt és követelte az eredetileg kitűzött hiánycél tartását.
A kormány viszont keresztül akarta vinni a társasági adó csökkentését, annak ellenére, hogy az növelte a költségvetés hiányát, az így teremtett költségvetési lyukat a válságadók kivetésével, valamint a magán-nyugdíjpénztári járulékok elterelésével foldozták be. Azzal sikerült egyensúlyba hozni a 2010-es költségvetést, hogy a bankadókkal együtt 390 milliárd forint extra bevételre tettek szert.