Orbán Viktor ismét értékelt

A magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati példát mutatott a kontinensnek - mondta Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint hétfőn, napirend előtt a parlamentben a magyar EU-elnökséget értékelve. Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint viszont Budapesten és Brüsszelben is fellélegeztek, hogy véget ért a magyar EU-elnökség.
NAPI, 2011. június 27. hétfő, 14:04
Fotó: Napi.hu

Orbán Viktor felidézte, múlt héten az uniós kormányfők tanácsának ülésén kivétel nélkül kiválónak minősítették a magyar elnökség teljesítményét. Az ország programjának üzenete az volt, hogy a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni, és fel kell venni a küzdelmet - mondta, hozzátéve: "megértettük és felismertük, hogy hazánk és az EU előtt álló problémák hasonló természetűek".

A magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati, kézzelfogható és működő példát mutatott a kontinensnek - emelte ki, hozzáfűzve, hogy Magyarország két nagyon egyszerű, józan tanácsot fogalmazott meg Európa számára: merjünk magunk lenni, és ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, kik vagyunk, mit tegyünk.
A miniszterelnök szerint nemrég még Magyarország is Európa bajait gyarapította "meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal", mára azonban ebből sokat ledolgozott, és a magyar EU-elnökség munkájával sokat visszaszerzett becsületéből is az ország.

Magyarország az elmúlt félévben kiállt Európáért, a közös értékekért, vívmányokért és Közép-Európáért - jelentette ki, és - mint fogalmazott - bebizonyosodott, hogy Közép-Európával újra számolni kell, a válság utáni európai gazdaság legerősebb motorja a Balti-tengertől az Adriáig húzódó térség lehet majd.

Kifejtette: a magyar elnökség tervezett programjának középpontjában az Európát sújtó gazdasági válság hatásainak kezelése és a jövőbeni hasonló válságok elkerülése érdekében tett erőfeszítések álltak. A gazdasági kormányzás ügyét Magyarország elvitte az áttörésig; fontos fegyvere lett az uniónak az európai szemeszter, amelyet a magyar elnökség alatt vezettek be és használtak sikerrel először - sorolta, kijelentve: "nem engedjük többé, hogy a jövőben ránk leselkedő újabb válságok jégeső módjára elverjék a közös termést".

A kiemelt célok között szerepelt a csatlakozási tárgyalások lezárása Horvátországgal június végéig, s ez meg is történt - emlékeztetett Orbán Viktor. Álláspontja szerint ezt egyben a Nyugat-Balkán sikeres stabilizálásának irányába tett nagyon fontos első lépésként kell értékelni, s ezt a "küldetést" az elnökség után is folytatnia kell Magyarországnak, Európa ugyanis csak úgy lehet erős, "ha nem maradnak ki enklávészerű, tagállamokkal körbezárt területek az integráció folyamatából". Különösen fontos elnökségi eredménynek nevezte azt is, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit.

A kormányfő kitért az "arab tavaszra" és a nyomában keletkezett menekülthullámra is, amellyel kapcsolatban azt mondta: maga sem hiszi, hogy az illegális menekültáradattal szemben Európának tehetetlenül kellene állnia, azonban a megoldást szerinte nem a határok szabad átjárhatóságának korlátozásában kell keresni, hanem például a külső határok megerősített védelmében. Hangsúlyozta ugyanakkor, helyesnek látja, ha Magyarország képes arra, hogy baj esetén azonnal lezárja határait, és bevezesse a határellenőrzés rendjét.

A romastratégiáról szólva azt közölte: a magyar kabinet többször is világossá tette, hogy az Európában fellépő demográfiai és munkaerő-problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem a családpolitika erősítésével és az EU-n belül még meglévő munkatartalékok mozgósításával.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint Magyarországon eddig 26 miniszteri, 92 vezetői, valamint 117 szakértői konferenciát szerveztek, és hátra van még 16 további esemény. Külön öröm szerinte, hogy a budapestiek életét nem zökkentette ki a "politikai csúcsforgalom". "Igazi polgárbarát elnökség volt a magyar elnökség - nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is" - mondta a kormányfő.

Budapesten és Brüsszelben is fellélegeztek

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere azonban úgy vélekedett, hogy Magyarország elvesztegette az EU-elnökség által nyújtott lehetőséget, az ország nemzetközi megítélése ma rosszabb, mint az EU-elnökség előtt volt.

Magyarország kételyeket ébresztett bizonyos uniós értékek, például a szólásszabadság vagy egyes alkotmányos értékek tiszteletben tartását illetően; "ez sajnos egy elvesztegetett lehetőség volt, a legközelebbi ilyen alkalom nagyjából 15 év múlva adódik" - mondta a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központját (CENS) vezető volt miniszter egy hétfői szeminárumán.

Balázs Péter szerint Budapesten és Brüsszelben is fellélegeztek, hogy véget ért a magyar EU-elnökség: a magyar kormány azért, hogy "túléltük", az EU-ban pedig azért, hogy egy "nem problémák nélküli ország" végigvitte elnökségét. A volt külügyminiszter javarészt diplomaták, köztük több nyugati nagykövetség vezetője előtt tartott előadást a CEU-n az első magyar EU-elnökség eredményeiről.

HOZZÁSZÓLÁSOK