A Napi Gazdaság szerdai lapszámának cikke

Késésben van a kormány az adótörvények benyújtásával, legalábbis ha tartani akarja magát ahhoz a forgatókönyvhöz, hogy bizonyos módosítások már július elsejétől hatályba lépnek. Ebbe a körbe tartozik a sávos társasági adó kiterjesztése, a kis adók megszüntetése és a hatvan napon túli végkielégítésekre, jutalmakra rakódó 98 százalékos adó. A bankokat, biztosítókat terhelő adó hatályba léptetése is az idén várható, ám azt egyelőre nem tudni, mikor.

　

Ahhoz, hogy a javaslatok életbe lépjenek, legalább három hétre van szükség: sürgősséggel ugyanis elvileg egy hét alatt le lehet zavarni az általános és részletes vitát - bár ez nem elegáns, az alkotmány sorainak megfelel -, amelyet a szavazás, további egy hét után pedig a zárószavazás követ. Ha sürgős kihirdetést is kér a kormány a köztársasági elnöktől, a zárószavazást követő néhány nap után meg is jelenhet a törvény a közlönyben.

Ennél több idő az adócsökkentések és a sávhatár kitolása esetében nem kell, hiszen az adózók számára kedvező módosítást akár azonnal hatályba lehet léptetni.

Nem ennyire egyszerű a helyzet azonban a végkielégítések megadóztatásával kapcsolatban. Amellett hogy több szakértő szerint is fennállnak alkotmányossági aggályok - ráadásul az Alkománybíróság (Ab) szereti visszadobni azokat a törvényeket, ahol megfelelő szabályozás híján a túladóztatás eszközéhez nyúl a mindenkori kormány -, eleve nem lehet azonnal hatályba léptetni a szabályozást. Itt ugyanis már szükséges a hatálybalépést megelőző 45 napos felkészülési időt is figyelembe venni, amit az Ab maga határozott meg.

　

Ugyanakkor már a feszített tempó mellett is kicsúszott a kormány a határidőből, hiszen elsejéig már csak két hét van. Vagyis vagy azonnal beterjeszti a javaslatokat a kormány az országgyűlésnek, vagy veszélybe kerül a július elsejei hatálybalépés. A törvényalkotási menet egyébként még most is döcög, hiszen a javaslatokat egyelőre képviselők nyújtják be és nem a kormány.