Oszkó a Malév-ügyletről blogolt

Oszkó Péter pénzügyminiszter internetes naplójában a szombat hajnalra megszületett megállapodásról azt írta: az állami tulajdonszerzés nem az orosz tulajdonos részére történő vételárfizetéssel, hanem a Malév feltőkésítésével történt, a magyar állam így kizárólag a saját tulajdonába kerülő társaságba helyez vagyoni értéket.
MTI-Eco, 2010. február 28. vasárnap, 18:16
Fotó:

Oszkó Péter pénzügyminiszter a blogjában azt írta, hogy a megállapodással egy jó fél éve tartó tárgyalási folyamat végére tettek pontot. Szerinte a Malév többségi tulajdonának sorsáról folyó tárgyalások során az orosz és a magyar fél alapvető érdekei megegyeztek.


A miniszter úgy vélekedett: az orosz állami tulajdonú fejlesztési banknak nyilvánvalóan sosem állt szándékéban a Malév tulajdonosává válni, ez "akaratlanul" történt vele, miután a Malév korábbi orosz vevője csődbe ment. Hozzátette: a bank nem is tudott mit kezdeni a nyakába szakadt magyar légitársasággal, nem rendelkezett hozzá sem iparági tudással, sem helyismerettel; a politikai szempontokon kívül sok oka nem lehetett a Malév életben tartására, mialatt Oroszországban sorra mentek csődbe a helyi légitársaságok. 


Így az oroszok számára is előnyös volt a magyar állam új, ősz elején tett ajánlata, mely szerint a Malév sorsának rendezése érdekében visszaveszik a többségi tulajdont, és az irányítás megszerzését követően a magyar állam maga gondoskodik a társaság továbbműködtetéséről - fejtette ki. 


A tárgyalások során az orosz bank igyekezett a korábbi hiteleinek megtérülésével kapcsolatos igényeit is érvényesíteni, melyre azonban a magyar állam nem vállalhatott garanciát, hiszen az elmúlt években nem ő viselte a Malév tulajdonosi kontrolljával kapcsolatos felelősséget és anyagi terheket - szögezte le Oszkó Péter.


A magyar érdekekről szólva a miniszter kiemelte: egy önfenntartó és egyben a hazai gazdaság és azon belül a turisztikai szektor növekedéséhez elengedhetetlen légitársaság megléte "elemi érdeke" az országnak. 


Ehhez azonban nemcsak a Malév túlélését kell biztosítani, hanem azt át is kell alakítani, oly módon, hogy a légitársaság fennmaradása ne feleméssze az adóbevételeket, hanem hozzájáruljon a növekedésükhöz - fűzte hozzá.


Oszkó Péter szerint a magyar állam tulajdonszerzése nemcsak a társaság túléléséhez, hanem radikális átalakításához is szükséges volt, s egyik feladat elvégzése sem volt elvárható az orosz fejlesztési banktól. 


Az állami tulajdonszerzés nem az orosz tulajdonos részére történő vételárfizetéssel, hanem a Malév feltőkésítésével történt, a magyar állam kizárólag a saját tulajdonába kerülő társaságba helyez vagyoni értéket - emelte ki. 


Ráadásul - írta blogjában Oszkó Péter - a tőkeemelés és a többségi tulajdon megszerzése olyan állami követelések tőkévé konvertálásával történt, melyek megtérülésére az állami tulajdonszerzés és átalakítás híján nem sok esély mutatkozott volna, azaz az állam a többségi tulajdon megszerzése érdekében lényegében nem esett el semmitől.


A magyar tárgyalófél korábbi ajánlata olyan ügylet létrejöttét célozta, melynek megkötése mindkét fél elemi érdeke volt - közölte a miniszter azzal, hogy "ehhez képest sikerült az előkészítő tárgyalásokkal, egyeztetésekkel, levélváltásokkal, telefonbeszélgetésekkel hónapokat eltölteni, s ez a többhónapos munka valójában azzal telt, hogy a nem mindig egy nyelvet beszélő és egymást, egymás érdekeit nem kellően megértő tárgyalófelek szívós munka eredményeként minden félreértést tisztázzanak egymás között".


A Malév pénteki rendkívüli közgyűlésen állapodott meg a jelenlegi tulajdonos orosz és a magyar fél abban, hogy a jelenlegi orosz tulajdonos, az állami Vnyesekonombank kifizeti ugyan a 32 millió eurós bankgaranciát, de kiszáll a légitársaságból, amely így mintegy 95 százalékban ismét állami tulajdonba kerül. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik; ismét állami tulajdonba került a Malév.

HOZZÁSZÓLÁSOK