A Közbeszerzési Döntőbizottság (KbD) úgy vélte, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. jogszerűtlenül alkalmazott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. A közbeszerzési törvény szerint csak akkor választható ilyen eljárás, ha speciális műszaki, technikai okok indokolják azt, hogy csak egy - vagy néhány - cég képes elvégezni a munkát. Ilyen itt nem volt, hiszen ezt a feladatot számos más cég is el tudta volna végezni. A közbeszerzési eljárásban az egyetlen felkért vállalkozó a prognosztizált 200 millió forintos vállalási ár helyett 250 milliós ajánlatot tett amit a tárgyalás során sikerült 223 millióra lefaragni. A szerződést június 23-án meg is kötötték az érintettek. A döntőbizottság elnöke viszont csak egy nappal korábban kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál. A feladat a beruházói munka elvégzése volt, vagyis a közbeszerzések kiírásától a munka elvégzéséig, mérnöki tanácsadással, ellenőrzéssel kellett rendelkezésre állni. Az ország egész területére kiterjedő munkák között szerepelt meglévő út felújítása, szélesítése, csomópont kialakítása, de várost elkerülő út építése is. Az ajánlatkérő egy céget, a Magyar Közút Kht.-t kérte fel ajánlattételre. Miután az ilyen eljárásokat be kell jelenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, ott vált gyanússá az ügy, nem utolsó sorban azért is, mivel a Nemzeti Autópálya Zrt.-t az idén már hasonló ügy miatt megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az elnök ezt az ügyet is a döntőbizottság elé utalta. A KbD az ötmillió forintos bírság kiszabásakor a döntőbizottság három növelő tényezőt is talált. Magas a közbeszerzés értéke, a szerződéskötés után a jogsértés már nem reparálható, és az idén voltak már az ajánlatkérőnek ilyen ügyei. Akkor kétszer egymillió forintot kellett fizetnie.