A kormány által eldöntött módosításokkal frissített dokumentum elképzelései három pilléren nyugodnak: az első és legfontosabb a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikrocégekre és a kkv-kra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását, részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillért a közfoglalkoztatás jelenti, ahol az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.
Az MM alappályája, azaz a pesszimista forgatókönyv szerint 2011−2014 között összesen 232 ezer új munkahely jön létre, míg az optimista, gyorsuló gazdasági növekedésre alapozott verzió 347 ezerrel számol. Ezen belül a növekedés kétharmada a modell szerint a közmunkásoknak és a fehéredésnek köszönhető, a versenyszféra csak egyharmadot "áll". Az NGM modellkészítői pontosan kiszámolták az álláskeresési járadéknál a tervezett 67 milliárdos spórolás paramétereit is. Az MM sokoldalúságát az is jelzi, hogy kitér például az új Munka törvénykönyvének fejezeti struktúrájára is.
I. A foglalkoztatást segítő szabályozás |
Új Munka törvénykönyve |
Munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentése |
II. Ösztönzők és támogatások a munkahelyteremtésért |
A rugalmas foglalkoztatás támogatása (hazai forrásból) |
Foglalkoztatási lehetőségek bővítése EU-forrásból |
A munkába állást támogató programok EU-forrásból |
Az ÚSZT forrásainak foglalkoztatást ösztönző felhasználása |
III. Közfoglalkoztatás |
A pénzbeli ellátások munkára ösztönző átalakítása |
A közfoglalkoztatás új feltételrendszerének kialakítása |
IV. Az érdekegyeztetés kereteinek átalakítása |
A gazdasági és szociális párbeszéd új rendszerének kialakítása |
V. Nemzeti Foglalkoztatási Alap |
Az alap megtisztítása a szociális jellegű kiadásoktól |
A Munkaerő-piaci Alap átalakítása |
Új irányítási struktúra |
VI. A képzési rendszer megújítása |
A szakképzési rendszer átalakítása |
A felnőttképzési rendszer átalakítása |
Forrás: Magyar munkaterv |