Parlament előtt az új választottbírósági törvény

A választottbíróságokról szóló új törvényjavaslat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet.
Németh Géza, 2017. április 28. péntek, 17:40

A parlament honlapján megjelent törvényjavaslat emellett fenntartja a Sport Állandó Választottbíróságot, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett választottbíróságot, amely a földügyekben jár el. A kereskedelmi (gazdasági) ügyekben eljáró választottbíróságot a fogyasztókat érintő ügyekben nem lehet kikötni.

A Kereskedelmi Választottbíróság vezető testületének (az elnökségnek) a tagjait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a jelenleg még működő, de a törvény hatálybalépése után megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek delegálják. Ez utóbbiak a következők: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., valamint a Magyar Bankszövetség.

Az elnökség alkotja meg a választottbíróság eljárási szabályát. Az elnökség tagja csak az lehet, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a jogi szakvizsgát letette, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

A választottbírák kijelölése úgy történik, mint eddig volt: mindkét fél jelöl egy-egy bírát, majd ők kijelölik a harmadik tagot, a tanács elnökét. Arra is lehetőség lesz, hogy a felek több bírát delegáljanak, de a tanácsnak mindig páratlan számú tagból kell állnia. Amennyiben a felek a bírák személyében nem tudnak megállapodni, akkor az említett elnökség jelöli ki őket. Ugyan ez következik be akkor, ha a bírák az elnököt nem tudják kiválasztani. Emiatt az elnökség tagjai - az elnökségi megbízatásuk időtartama alatt - választottbíróként, szakértőként vagy jogi képviselőként nem járhatnak el az ügyekben.

Az elnökség egy 60 tagú listát állít össze a választott bírákról. A listára csak kiváló szakmai tudású, 75. életévét még be nem töltött olyan jogász kerülhet fel, aki jogi munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik és a jogi szakvizsgát is letette.

A választottbíróság ítélete csak szűk körben támadható meg a rendes bíróság előtt. Továbbra is ott szerepel a lehetőségek között az, ha az ítélet a magyar közrendbe ütközik. Erre eddig is viszonylag gyakran hivatkoztak azok, akik a nem értettek egyet a választottbíróság ítéletével.

HOZZÁSZÓLÁSOK