Február második napjáig 13,3 milliárd forintot költött le a kormány a százmilliárd forintos általános tartalékból - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatokból. Több szempontból is sajátos a tartalék felélése: az első kétmilliárd forintot már január negyedikén elköltötte a kormány, amire nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy kvázi egy hónap alatt bő 13 milliárdot költsön el a kormány "előre nem látható kiadásokra." Ez utóbbi tétel már nem szerepel a 2011-től hatályos új államháztartási törvényben, szemben a 2011-ig érvénybe levővel, amely kikötötte, hogy a költségvetés tartalékát - ma már kormányzati rendkívüli intézkedéseket - csak előre nem látható kiadásokra fordíthatják. Mivel a mindenkori kormányok ezt a szabályt nem igazán tartották be, a kétharmados többség úgy gondolhatta, hogy egyszerűbb a törvényből ezt a passzust kivenni.

A kormány jogilag jóval kedvezőbb helyzetben van, mint elődjei, hiszen korábban az akkori államháztartási törvény betűjével ütköző cselekedett lett volna a tartalék ilyen mérvű felélése, ma viszont csak azt kockáztatják, hogy ha hasonló mértékben folyik a költés, a tartalék nyár végére elfogyhat. A kormányt hamis illúzióban tarthatja a tartalékok hatalmas összege: az általános tartalékon túl ott van még az országvédelmi alap 400 és a 99 milliárdos céltartalék is, amit a bérkompenzációra különítettek el.

Erre költötték a pénzt

De mire is ment el az alig egy hónap alatt 13,3 milliárd forint: a kormány január 4-i határozatával 2 milliárd forintot adott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a veszprémi járási hivatal kialakítására. Mint ismert, januártól állt fel a járási rendszer. Az ország 198 járási és kerületi kormányhivatalából 197-ben sikerült is megoldani külön pénzek nélkül az épületgondokat, egyedül Veszprémben nem ment, ahol egyébként az országgyűlési képviselő az a Navracsics Tibor, aki egyébként a járási reformért felelős KIM-et vezeti.

A következő döntésig már majdnem január végéig várt a kormány január végéig kellett várni, akkor 3 milliárd forintot kapott "Miskolc és agglomerációja digitális közösség" című programra a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet. A kormány határozatából kiderül, hogy a 3 milliárd forint egy uniós támogatás magyar önrésze - vagyis ezt az összeget illett volna az erre a célra szolgáló uniós fejezetbe betervezni. Az indoklás szerint a program a többszörösen hátrányos helyzetű régióban segítheti a gazdasági fejlődést és új munkahelyek teremtését.

A Puskás Stadion lesz a következő?

Az újabb döntésekre múlt pénteken, február első napján került sor: egyrészt 1,2 milliárd forintot kapott a Magyar Turizmus Zrt. marketing tevékenységre, miközben a MT költségeit elvileg a Turisztikai Célelőirányzatba betervezték. A célelőirányzatot 12,5 milliárd forintos kiadással fogadta el az Országgyűlés, a beterjesztett javaslatban három cél volt megjelölve: a mogyoródi Forma 1-es futam jogdíjának támogatása (934 millió forinttal), az MT működési és marketingkiadásai, továbbá a Hungarofest Kft. hasonló kiadásai. A kormány múlt heti határozatából kiderül, hogy a TC idei kerete nem lesz elegendő a betervezett feladatokra - mindez csak annyiban lenne meglepő, hogy a költségvetést nem sokkal korábban, december elején fogadta el a parlament.

Hasonló a helyzet a kormány másik múlt heti döntésével, amiben 6,9 milliárd forintot szavaztak meg a miniszterek a ferencvárosi labdarúgó stadion építésre. Erre szintén egyetlen egy fillért nem tartalmaz a 2013-as büdzsé elfogadott változata, holott tudott volt, hogy a debreceni és a Puskás stadion felújítása mellett a Fradi-pálya a harmadik, amire az idén sor kerül. A 2013-as büdzsé amúgy egyedül a Debreceni Stadiont említi, erre a célra 9,2 milliárdot különítettek el. Ehhez képest Puskás Stadion tervezésére sem különítettek el egy fillért sem, holott annak tervezése elvileg már meg is kezdődött, így vélhetően hamarosan erre is költ majd a kormány a tartalékból.