A 90 napon túli lejáratú késedelmes hitelek állománya jelentősen nőtt, júniusban már a teljes hitelportfólió 7,5 százalékát adta - mondta Szász Károly, a PSZÁF elnöke a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában. Az eszközoldal minősége romlott, a banki árfolyamszűrt hitelállomány hét százalékkal csökkent éves alapon júniusban. Ugyanakkor a közvetítőrendszer tőkefedezettsége jó és struktúrája a Bázel III-as szabályozásnak is megfelel. A forrásellátottság és a likviditás már jobb mint a válság előtt, bár ez a független pénzügyi vállalkozások egy részére nem igaz - értékelte a PSZÁF elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer jelenlegi állapotát.

A banki és biztosítói jövedelmezőség ugyan csökkent, de továbbra is jónak minősül - például a bankok első féléves tőkejövedelmezősége 11 százalékot tett ki - ugyanakkor a szektor szereplői között egyre nagyobbak a különbségek, nőtt a veszteséges bankok száma.

Jövőre az első félévben az uniós elnökség jegyében a PSZÁF is részt vesz az európai pénzpiaci felügyelet munkájában, a felügyelet a fő témák közé - többek között - a cds-ek és a shortolás szabályozását, a befektető védelmi alapot, a betétbiztosítást szeretné emelni.

A felügyelet emellett több, hazai jogszabály-módosító javaslatot is szorgalmaz - fejtette ki Szász. A PSZÁF elnöke szerint a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) szerepének újragondolására van szükség. A tanácsban mindhárom szereplő - a mindenkori pénzügyminiszter, jegybankelnök, PSZÁF elnök - egyenlő súlyt kell, hogy kapjon. Ennek kapcsán Szász kifejtette: a jegybank ne véleményezze nyilvánosan a PSZÁF által folytatott gyakorlatot, hiszen a felügyelet sem mond véleményt a monetáris politikáról.

Ezen felül, szükség lenne a pénzügyi békéltető testület létrehozására, a felügyeleti rendeletalkotási jog biztosítására, a betétbiztosítási szabályok átalakítására. Utóbbi kapcsán a felügyelet elnöke kifejtette: a biztosított összeget 100 ezer euróra kéne emelni, fel kéne gyorsítani a kifizetéseket, és meg kéne határozni az alapok minimum feltöltöttségi szintjét.