Az összeg háztartásonként százötven és ezer forint között mozog, attól függően, hogy ki melyik egyetemes szolgáltatótól vásárolt áramot. Az egyetemes áramszolgáltatók továbbra is a MEH által kontrollált árakon biztosítják a villamosenergia-ellátást, így hatóságilag ellenőrzött áron szolgáltatnak. A MEH tavaly a nagykereskedelmi árakat piaci erőfölényre hivatkozva év közben visszafogta, így alakult ki a szolgáltatóknál év végére az árrésnövekedés miatti többletbevétel. Ennek a fogyasztók felé történő visszafizetésére a szolgáltatók tettek javaslatot a hivatalnak, a MEH pedig úgy foglalt állást, hogy az összeg 40 százalékát a rászoruló áramfogyasztók támogatására létrehozott alapítványoknak utalják, 60 százalékát pedig jóváírják a túlfizető háztartásoknak. Az országgyűlés döntése módosította a villamosenergia-törvényt, aminek alapján a MEH egy újabb határozatot hozott. Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a döntést követően jelezte: az áramszolgáltatók "extraprofitjának" (valójában többletárrésének) 60 százalékát - vagyis a fogyasztók egy csoportjának visszajáró részt - a válság kezelésére létrehozott krízisalapba kell befizetni. Kiss szerint erről már megegyeztek az áramszolgáltatókkal, akik közérdekű kötelezettségvállalás címén utalják át a pénzt. A döntést azóta számos támadás éri, így például a legnagyobb ellenzéki párt szerint a fogyasztók joga eldönteni, mihez kezdenek a pénzükkel, ezt helyettük ne tegye meg senki. Porpácsi Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének vezetője szerint lehet, hogy nem a legjobb döntés született, ám képtelenség megkérdezni minden érintett fogyasztót, hogy mi történjen a túlfizetéssel, ami alapvetően nem is jelentős összeg, néhány száz forint, ám korábban is volt már hasonló döntés - igaz, akkor csak egy-egy energiaszolgáltatót érintett. A MEH elnöke mellett működő energetikai érdekképviseleti tanács ülésén is szóba került ez a téma, de akkor nem fogadtak el erre vonatkozó határozatot.