Rekordközelbe ugrott a magyar államadósság - mutatjuk, mi történt

A múlt hét végén 25 205,7 milliárd forintra emelkedett a központi költségvetés adóssága, vagyis egy hét alatt 208 milliárd forinttal emelkedett a mutató.
Napi.hu, 2015. augusztus 11. kedd, 10:08

Augusztus 7-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 205,7 milliárd forintot tett ki - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. A költségvetés adóssága - amely lefedi az államadósság 95-97 százalékát - ennél magasabb csak egy alkalommal, épp egy hónapja volt, az akkori csúcs 25 258 milliárd forint. Így hét hónap alatt 1323,9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága az év eleji 23 881,1 milliárdos nyitószintről. (A csúcs nominálisan értendő, GDP-arányosan bőven volt már rosszabb a helyzet korábban.)

Az ÁKK az év végi lejáratokra spórol - ezért a következő hetekben-hónapokban - rendre előfordulhatnak nominális rekorddöntések. 2015-ben az adósság a nettó kibocsátás, a deviza keresztárfolyamok változása miatt az ÁKK-nál elhelyezett betétek növekedése, valamint a BKV Zrt.-től átvállalt adósság következtében emelkedett.

A 1324 milliárd forintból 894,1 milliárd forintot megmagyaráz az államháztartás héthavi hiánya - amely egyébként az egész évre tervezett összeg száz százaléka. Marad 429 milliárd forintos rés, amit az ÁKK őszi lejáratokra való tartalékolással magyaráz - ugyanakkor ez az összeg finanszírozhatja a leállított uniós támogatásokat. Ugyanis Brüsszel egyre több pénzt tart vissza vizsgálatokra hivatkozva, eközben idehaza futnak a programok, amit az állam hitelez meg.


Eközben a központi költségvetés GDP-arányos adóssága is emelkedik: az előzetes számítások alapján a GDP 76,5 százalékát tette ki, ami 1,6 százalékponttal magasabb a decemberi végi adatnál. Az ÁKK felhívja a figyelmet, hogy az emelkedés átmeneti, mivel a nettó kibocsátás egy része a későbbi lejáratokat finanszírozza, így az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2015.08.13 19:44

@lomb:

Lomb Úr, attól tartok, hogy a paradoxon nem-ismeretével kapcsolatos feltételezésemet igazolva kell látnom.

Nem baj, Lomb úr határai megismerhetőek.

Az enyémek is, mert ezt, hogy "leiprikálták az itthon maradottakat! " nem értem. Az én hibám, de nem értem.

Azt viszont a Soros urazással - drága jó kis Magyar Ember ! - nem tudom együtt kezelni, hogy "Akik hazautalnak kb. 4 milliárd ejrót évente, azok nem akarnak (még? - ki tudja) elszakadni a szülőföldtől!".

Aki ad haza pénzt, az Magyar és nem elszakadó? - ez mondja, Lomb Úr?

Mert ha ezt mondja, akkor Soros Úr annyira magyar, mint senki más! Nem 4 milliárdot, hanem annak már többszörösét adta a Hazának.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.08.13 18:17

@krix: Nem a magyar szocpol-nak volt árfelhajtó hatása a lakásárakra, főleg nem BP-n.

Próbálkozzon még okokat találni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2015.08.13 17:46

@rigolya:

"A cégek leírhatják az adóból az ÁFA-t"

Lehet, hogy pont ezért olyan drága. (Ld. a magyar szocpol árfelhajtó hatását.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2015.08.13 17:43

@Bulemia:
"Ne keverd a legfelső piaci szegmens kiugró árait az átlagos lakás vagy ház értékeivel, amelyeket az építési költségek határoznak meg."

Az építési költség és a lakás ára között nincs lineáris összefüggés. Itt nem csak a legfelső szegmensre gondolok. Itt vidéken is építhetsz új lakást és másnap már el is adhatod a költségek feléért. De ha cigány lakik melletted akár ingyen is kínálgathatod...
Úgyhogy a piaci kínálat határozza meg az árakat nem a rajtuk lévő áfatartalom.

A krumpli ára 80 és 300 ft között mozgott az elmúlt években. 25%-os áfával ugyanez 78 és 294 ft lett volna. De simán megeshet az is, hogy ugyanúgy elkérték volna érte a 300 ft-ot, mert az olyan szép kerek szám...

Ami igazán fontos az az össz elvonás mértéke, abban sajnos ezüstérmesek vagyunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2015.08.13 17:16

@krix: A deviza hitel bevezetéskor kellett volna OKOSNAK lenni és a kamatterheket
le kellett volna szabályozni nem utólag okosnak lenni mert a közmondás szerint aki utólag okos az előre HÜLYE.

A 10 %-os rezsicsökkentéssel HÜLYÍTIK azt aki HÜLYE.

Az éves áram számlám a következó:

Áramdíj--------------------------76 434 ft
kedvezmény -----------------------6 116 ft
Rendszer használati díj----------59 621 ft
Elosztói alapdíj------------------1 710 ft
Pénzeszközök----------------------2 226 ft

Számla végösszeg--146 107 ft le a kedvezmény 6 116 ft fizetendő 139 991 ft

Rezsi megtakarítás % -a 6 116ft /146 107 ft == 4,2 % nem TÍZ.

Abban egyet kell érteni hogy nem volt kötelező deviza hitelt felvenni Pl . a kot
közgazdász gyermekem 2002-ben építkezett amikor a deviza hitel javasoltam neki azt válaszolta "Forintban kapom a fizetésem azt tudom kiszámítani."

Nem sorolom fel azon kormány közelieket a Polt a Kósa és még tíz hitel nyereségét ismerem akik 10 millió ft tól nagyobb hasznot húztak a végtörleszrésből
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html