Rettegnek a csődtől az önkormányzatok

Az önkormányzatok várt tömeges csődje helyett mindössze 32 ilyen eljárásra került sor 1996 óta, ám egyre többen kerülnek csődközeli helyzetbe. Neszmély például azt követően indította el a csődeljárást, hogy egy pénzintézet inkasszót rendelt el számlájára.
NAPI, 2009. augusztus 3. hétfő, 06:50

A Napi Gazdaság cikke

Fizetőképességük helyreállítása érdekében tavaly összesen hat csődeljárást, azaz adósságrendezési eljárást folytattak le a helyi önkormányzatok, amelyhez hasonló számban (hét eljárás) csak az Európában egyedülálló törvény 1996-os elfogadásakor zajlott - derül ki az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) és az Ige Tanácsadó Kft. adataiból. Ahhoz képest, hogy a jogszabály megalkotásakor - a megalapozatlan kötelezettségvállalások és veszteséges vállalkozási tevékenységek miatt - tömeges csődökre számítottak, a 2009 első félévéig indított összesen 32 eljárás meglehetősen kevés. (Ebből 2-2 eljárást ráadásul a bakonszegi és a nágocsi önkormányzat bonyolított le.)

A számok távol állnak a valóságtól, és egyre többen kerülnek csődközeli helyzetbe - mondta a Napinak Sulyok Krisztián, Neszmély pénzügyi gondnoka, a Crac-Org Felszámoló és Csődmenedzselő Zrt. munkatársa. Hozzátette: csökken a központi támogatás, és a válság miatt az önkormányzatok helyi adó és egyéb bevétele is kevesebb, ellenben a helyi közszolgáltatásokat változatlanul el kell látni. A csődeljárások kis számát leginkább az magyarázza, hogy az önkormányzatok - a cégekhez hasonlóan - nem szívesen választják az adósságrendezésnek ezt a szabályozott módját, inkább más megoldást keresnek - mondta Kovács Róbert önkormányzati szakértő, a Helyi Obszervatórium non-profit Kft. ügyvezetője.

Jellemzően falvak és községek indítanak ilyen eljárást, amelyeknek kevesebb bevételi forrásuk és pénzügyi lehetőségük van büdzséjük egyensúlyban tartására, mint a nagyobb településeknek. A csődeljárás hátterében leggyakrabban valamilyen jogszabálysértés, esetleg bűncselekmény áll - tette hozzá Kovács. Az ÖM szerint a csődeljárások elindításához a gyakran erőn felüli fejlesztésből adódó fizetési problémák, a helyi vezetés együttműködésének hiánya és az önkormányzatok teljesítőképességét meghaladó (nem a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó) intézményrendszer működtetése vezetett.

Neszmély adósságának rendezésére két javaslat készült, a másodikat a hitelezők több mint fele támogatta is, de az nem tette ki a követelések kétharmadát, nem jött létre egyezség, ezért a bíróság dönt majd a község vagyonának felosztásáról - mondta Sulyok.

A 240 millió forintos költségvetésű önkormányzattól a hitelezők (Magyar Államkincstár, bank, munkavállalók, szolgáltatók és szállítók) mintegy 140 milliót követelnek, amelyből 40 milliót vitat a pénzügyi gondnok. A tartozásokat az elmúlt egy év takarékos gazdálkodásából és az ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételből kívánják kifizetni.

Neszmély azt követően indította el a csődeljárást, hogy egy pénzintézet inkasszót rendelt el számlájára egy 35 milliós hitel és kamatai miatt. A hitelre a volt polgármester vállalt készfizető kezességet úgy, hogy arról a képviselő-testületnek nem volt tudomása (ezt a követelést vitatja a gondnok). A volt polgármesterrel szemben az ügyészség tizenkét pontban emelt vádat, köztük hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás és okirat-hamisítás miatt, a károkozás 70-100 millióra rúghat - tette hozzá Sulyok.

HOZZÁSZÓLÁSOK