Romlott a magyar vállalati hitelpiac állapota az elmúlt négy hónap alatt a vállalati hitelezésért felelős banki vezetők szerint, és nem várható élénkülés a közeljövőben sem; a hazai vállalathitelezési piac aktuális státuszát és várható trendjeit jelző KPMG vállalathitelezési hangulatindex értéke a júniusi +1,45-ös szintet követően októberre +0,1-re csökkent - közölte a könyvvizsgáló cég.

Júniusban végzett felmérésben a banki vezetők még óvatos optimizmusuknak adtak hangot: a hitelezési feltételrendszer változatlansága mellett a hitelkereslet, illetve hitelezési hajlandóság kismértékű növekedését vetítették előre, és a hangulatindex +1,45-ös szintet ért el a -10-től +10-ig terjedő skálán. Őszre azonban az index nulla közeli értékre csökkent - ismerteti közleményében a KPMG.

A folyamatosan romló külső gazdasági környezet, az exportnövekedés kifulladása, valamint a belső fogyasztás elhúzódó stagnálása rontotta a vállalatok növekedési és jövedelmezőségi kilátásait, emellett a magyar szabályozói környezet változása és a pénzügyi piacokon tapasztalható bizonytalanság szintén kedvezőtlen hatással volt a hitelezési aktivitásra - derül ki a felmérésből.

A bankok vállalathitelezési hajlandósága júniushoz képest lényegében nem változott: a megkérdezettek kétharmada továbbra is teljes mértékben nyitott, és különböző mértékű korlátozások mellett a többi megkérdezett hitelintézet is hajlandó a vállalatok finanszírozására. A hitelezési hajlandóság a működési és beruházási célú hitelek esetén a legmagasabb, míg ingatlanfejlesztésekhez csak jelentős korlátozásokkal nyújtanának hiteleket, sőt, egyes bankok ettől teljesen elzárkóznak.

A válaszadók többsége összességében változatlan hitelezési feltételrendszerre számít, ugyanakkor a monitoring tevékenység erősítése több banknál is napirenden van. A vállalati hiteltermékek iránti kereslet terén a bankok jelentős része nem számolt be érzékelhető változásról, néhány hitelintézetnél pedig kissé csökkent az aktivitás az elmúlt hónapokban.

A vállalati hitelportfólió volumenének változásával kapcsolatban a banki vezetők - a júniusban várt stagnálás helyett - most már az állomány csökkenését prognosztizálják a bankszektor egészében a következő hónapokban, míg saját hitelintézetükre vonatkozóan megegyezik a volumen csökkenését és növekedését várók száma.

A felmérésben részt vevők többsége a vállalati hitelportfólió minőségének kismértékű romlását vetíti előre, kisebb részük szerint pedig nem várható változás ezen a téren az év végéig. A problémás hitelek átlag feletti növekedése az ingatlanszektorban és az építőipari cégek körénél várható.

A banki vezetők többsége némileg pesszimistábban látja a jövőt az aktuális kormányzati makrogazdasági előrejelzéseknél: az 1 és 3 százalék közötti GDP-növekedést a válaszadók mintegy egyharmada tartja elképzelhetőnek, míg a gazdaság stagnálását vetíti előre a válaszadó bankok közel fele, de több hitelintézet is 1 százaléknál nagyobb csökkenéssel számol 2012-ben.
A vállalati hitelezési aktivitásra a megkérdezett banki vezetők szerint pozitív hatással lenne, ha kiszámíthatóbbá válna a gazdaságpolitika és a vállalkozói környezet, illetve konzisztens lenne a kormányzati kommunikáció. További ösztönző lehet a bankok terheinek mérséklése, míg a keresleti oldalt erősíthetné a fejlesztések fokozottabb támogatása, építőipari adókedvezmények biztosítása, illetve az állami garanciaintézmények rugalmasabb működése.

A felmérést a KPMG restrukturálási csoportja szeptemberben és október elején végezte. Az online megkérdezésen alapuló felmérésben hét, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) illetékes vezetője vett részt. A felmérésben részt vevő bankok együttes piaci részesedése 2010-ben meghaladta a 70 százalékot a vállalathitelezési piacon.