Senki sem akar fizeti a hírekért

Bár mindenki jól járna vele, még várni kell a digitális átállásra, de az is nagy kérdés, hogy ki fizetne az interneten megjelenő hírekért.
Diószegi József, 2011. május 3. kedd, 14:30

Mindenki, vagyis az állam, a felhasználók és a szolgáltatók számára is előnyös lenne, ha Magyarország mielőbb áttérne a digitális földfelszínű műsorterjesztésre - mondta Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója, kedden Siófokon, a Media Hungary konferencián.

Az állam közvetve például éves szinten milliárdokat takaríthatna meg, hisz a közmédia az analóg hálózat lekapcsolása után évente körülbelül 7 milliárd forintot fizetne a műsorterjesztésért az AH-nak. Ez az összeg 2007-ben például 12 milliárd forint volt, idén pedig 10,5 milliárd forint. A jelenlegi tervek szerint 2012 végére kapcsolnák le az analóg hálózatot.

Az átállás zökkenőmentessége érdekében azonban egyebek között a kormányzatnak meg kellene határoznia a lekapcsolás ütemét, menetét. Arról is dönteni kellene, hogy milyen kört, milyen alapon és milyen mértékben akar támogatni az állam az átállás során, annak érdekében, hogy az adott pillanatban senki se maradjon szolgáltatás nélkül. A vezérigazgató szerint az AH részéről nincs akadálya az átállásnak, hisz ma már a lakosság 95 százalékát fedi le a digitális földfelszíni hálózat, ami az év végéig 96 százalékra nő. Jelenleg körülbelül 200 ezer háztartásban veszik igénybe az ingyenesen elérhető tartalmakat, amit az végéig 350-400 ezerre akar gyarapítani az AH, az analóg lekapcsolásáig, vagyis a jövő év végéig pedig mindazt a 800 ezer háztartást is el akarja érni, amelyhez ma az analóg műsorterjesztés keretében jutnak el a csatornák, s ezt segítheti, hogy a digitális műsorterjesztés vételéhez szükséges dekóderek ára az év végére nyolc ezer forint alá csökkenhet - mondta Jean-Francois Fenech.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen, pedig azt emelte ki, hogy kínálati oldalon a smart tévék éve lesz 2011, ma már 650 ezer interaktív televízió működik a háztartásokban, s ezek egy része az IPTV. Az iparág a fejlesztés során egyébként részben épp az interaktív televíziózásra illetve a mobilitásra, a mobil szélessávra fókuszál. Az okos telefonok elterjedése terén is robbanásra lehet számítani az idén, főleg annak köszönhetően, hogy ezeknek a készülékeknek az ára száz euró alá esett. Az okostelefonok elterjedtsége terén Magyarország is hamarosan utoléri Nyugat-Európát, ahol a smart telefonok aránya ma 40-50 százalékos, míg Magyarországon ez még 10 százalék körüli, az új eladásoknál azonban 20-30 százalékos. Az elnök-vezérigazgató arra is figyelmeztetett, hogy belátható időn belül egyre nagyobb teret kap a fizetős médiafogyasztási modell.

Módos Márton, az Info Rádió főszerkesztője azt emelte ki, hogy miközben a hagyományos médiumok valamilyen módon tovább élnek, a jelenleg ismert platformok az internet alapján jelennek meg. Az egész világ arra keresi a választ, hogy az interneten megjelenő hírekért lehet-e pénzt kérni - emelte ki Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese. Módos szerint is kérdés, hogy lesz-e olyan üzleti modell, amelyben a komoly hírekért, mértékadó véleményekért bevételt is lehet szerezni.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője a közszolgálati médiának ingyenesen kell eljuttatni a releváns híreket a fogyasztókhoz, s a megmaradt űrbe kell belépnie a kereskedelmi adóknak. Borókai szerint a gazdasági természetű információkat lehet eladni. Német Marika, az RTL Klub kutatási vezetője szerint az embereket az érdekli, ami az ő életét befolyásolja. A televíziós szakember szerint is leginkább a gazdasági tartalmakért lehetne pénzt kérni, de jellemzően ma Magyarországon nem nagyon van a piaca a tartalmaknak. Csermely szerint az aki ezt a fizetőssé tételt megteszi, alul marad a versenyben, az viszont elképzelhetetlen, hogy ezt a szereplők együttesen tegyék meg. Módos szerint hosszú távon az lesz a kérdés, hogy a hirdetők ki tudják-e kerülni a tartalmat.

Tölgyesssy Péter politológus a sajtó átalakulásáról egyebek között azt mondta el, hogy az elmúlt évek során egyre táborelvűbb lett a magyar újságírás. Ez kevésbé jellemzi az utóbbi idők legsikeresebb média termékét, az internetet, amely a fiatalok körében már az elsődleges hírforrás.

HOZZÁSZÓLÁSOK