Simor: nem a havi adatok alapján döntünk

A monetáris tanácsban nem a havi adatok alapján döntünk, hanem a következő másfél év várható adatait mérlegeljük - jelentette ki Simor András jegybankelnök a hétfői kamatdöntő ülést követő tájékoztatón.
Domokos László, 2011. február 21. hétfő, 15:05
Fotó:

tanács elé ma két javaslat került: a tartás mellett a túlnyomó többség szavazott, míg a másik elképzelés a 25 bázispontos csökkentés volt. Az előző három szavazással szemben most tartotta az alapkamat a tanács. A döntés nem számít meglepetésnek, a piaci elemzők szinte egyhangúlag erre számítottak - a Napi-konszenzus is a hatszázalékos kamatszint tartással számolt.

Az elnök szerint a belföldi kereslet oldaláról jelenleg nincs inflációs nyomás, viszont erősödik a nyersanyagok és energiahordozók oldaláról érkező nyomás. A nagy kérdés, hogy középtávon melyik hatás lesz erősebb, ebben nagy szerep van az inflációs várakozásoknak is - véli az elnök.

Határozottan vitatkoznék azokkal, akik szerint a költségoldali inflációs hatásra az MT-nek nincs hatása és nincs is dolga ezzel - mondta Simor. A bérdinamika kezd összhangban lenni az inflációs céllal, fontos, hogy ez a jövőben is folytatódjon. Ha a bérek a jövőben az inflációs célnál és a vállalatok lehetesőégeinél jobban emelkednek, az a munkahelyeket is veszélyezteti.

Az utóbbi hetekben a magyar gazdaság kockázati megítélése javult, de ez csak a november óta elszenvedett romlást kompenzálta. Ráadásul ez a javulás alapvetően a márciusra ígért reformlépéseknek köszönhető - mondta jegybank elnöke.

A döntéshez készült írásos indoklása szerint az MT úgy látja, hogy a következő két évben folytatódhat a gazdaság élénkülése, a kibocsátás szintje ugyanakkor mindvégig elmarad potenciálistól. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A tanács a középtávú inflációs kilátásokat illetően a legfőbb kockázatot abban látja, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt a várakozások nem horgonyzottak, ezért a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

Az alacsony maginfláció és a versenyszféra béreinek visszafogott dinamikája megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése inflációs nyomást eredményez. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az infláció alakulása középtávon jelentős mértékben függ a költségsokkok fogyasztói árakba történő begyűrűzésének mértékétől - véi az MNB.

A sokat figyelt utolsó mondat szerint „a monetáris tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a további kamatemelés szükségességéről".

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. március 18-án 14 órakor jelenik meg.

Amennyiben a piacnak az az érzése, hogy valami a jegybank függetlenségét veszélyezteti, az már önmagában a veszélyezteti a jegybank függetlenségét - ez pedig kártékony és az MNB lépéseinek hatását csökkenti - fogalmazott Simor. Véleménye szerint a következő hónap két szempontból is fontos lesz: kiderülnek a költségvetési kiigazítás
részletetei és napvilágot lát az MNB inflációs jelentése is.

Nagy valószínűséggel a tavalyi 3,8 százalékos GDP-arányos áht-deficit nem teljesült, de ez csak részben köszönhető az önkormányzatoknak. A magam részéről a 2010-es hiányt 4,2 százalékra becsülöm - mondta az MNB első embere.

HOZZÁSZÓLÁSOK