A Siót egyelőre nem lehet megnyitni − a csatorna környékén, illetve a Kaposon kialakult ár- és belvízi helyzet miatt −, a Zalából viszont újabb utánpótlás várható. Ráadásul a Kis-Balaton áteresztő képessége az elmúlt években végzett munkák nyomán megváltozott, a víz már három nap alatt éri el a Balatont.

Mindeközben újrakezdődtek a viták arról, hogy a kiszámíthatatlan időjárás miatt meg kellene változtatni a szabályozási szintet: sok szakember 120 centit javasol, ami a vízszintemelkedésnek legjobban kitett délnyugati parti településekre is csak akkor jelent veszélyt, ha viharos északi széllel párosul. Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere szerint nem a víz leengedése a megoldás, hanem a helyi gondokat kell orvosolni, amihez központi forrásokra is szükség volna.

Kapcsolódó

Fonyód sem tudja kizárólag önerőből megoldani a nagy esőzések idején leomló magas part több évtizedes problémáját. A 7-es utat és a vasutat is veszélyeztető omlást most a fák egy részének kivágásával elhárították, de a végleges rendezéshez több száz milliós beruházás kellene.

Az északi parton − Keszthelytől Balaton­fűzfőig − a megtelt csatornákból a Balatonba jutó szennyvíz okozott riadalmat, több önkormányzat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez fordult segítségért. A szakhatóságok szerint a szennyezés kismértékű volt és mára megszűnt, de megismétlődését nem lehet kizárni, elkerülhetetlen a csatornarendszerek műszaki felülvizsgálata.