Sokkal többet számlázhat a közjegyző a bíróságnál

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint aggályos, hogy a bírósági eljárás 150 ezer forintos díjához képest akár 1,3 millió forintot is elkérhet egy közjegyző egy végrehajtási záradék kibocsátásakor.
Nagy László Nándor, 2011. június 21. kedd, 08:50

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ügyfélpanasz alapján megvizsgálta a végrehajtási záradék kibocsátása iránti közjegyzői eljárás új, 2010. július 1-jétől érvényes rendjét. Szabó Máté nagyítója alá ugyanazok a tételek kerültek, amelyekről korábban lapunk már beszámolt (Napi Gazdaság, 2011. április 6.), vagyis a közjegyzők a végrehajtási záradék kibocsátása iránti eljárási díjat adósonként, illetve kezesenként külön számítják fel, s az is a költségeket növelte, hogy a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelemhez kötelezettenként öt hiteles kiadmányban kell csatolni az alapjogviszonyt tartalmazó közjegyzői okiratot.

A biztos által vizsgált konkrét esetben a végrehajtási záradék kibocsátásakor az ügyben érintetteknek összesen 1,27 millió forintot kellett megfizetniük, szemben a korábbi gyakorlat 150 ezer forintos bírósági eljárási illetékével.

Az ombudsman szerint a nem egyértelmű jogi szabályozás nyomán a közjegyzők által jogszabályi felhatalmazás hiányában kialakított gyakorlat − amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi bizottságának állásfoglalásán alapul − a végrehajtási eljárás költségeinek indokolatlan növelését jelenti. Szabó Máté szerint ez azért indokolatlan, mert ugyanarról a követelésről van szó, így az eljáró közjegyző a záradékolás során jelentős többletmunka nélkül állítja ki a végrehajtási záradékokat. Az ombudsman szerint visszás helyzetet okoz, hogy a közjegyzői eljárás költségei − megalapozott és okszerű indokok nélkül − jelentősen meghaladják a korábbi bírósági eljárások költségeit, hiszen mindkét szerv közfeladatot lát el.

Az ombudsman szerint aggályos az is, hogy a törvényi felhatalmazás szerint a MOKK ugyan bocsáthat ki kötelező érvényű iránymutatást, ám arra csak a választmánynak van joga. A sérelmezett állásfoglalás nem minősül iránymutatásának, az a MOKK jogi bizottságának nem kötelező jogértelmezését tartalmazza, ugyanakkor az eljáró közjegyzők azt követik − könnyű belátni, miért.

A fentiek nyomán az ombudsman kezdeményezte a bírósági végrehajtásról szóló törvény olyan irányú módosítását, mely rendelkezéseket tartalmaz az adóstársak ellen benyújtott végrehajtási záradékok eljárási díjának egyszeri fizetésére. Szabó Máté felkérte a MOKK-ot az érintett állásfoglalás visszavonására, s arra, hogy a kérdésben garanciális elemként miniszteri jóváhagyást igénylő iránymutatást adjanak ki.

Volna még mit vizsgálni
Szabó Máté jelentésében arról is ír, hogy az adott vizsgálat "kereteit meghaladja annak elemzése, hogy a közjegyzői díjbevételek és a közfeladat ellátásának tényleges költségei miként viszonyulnak egymáshoz, miként az is, hogy a közjegyzői díjbevételre milyen hatást gyakorol a közjegyzők meglehetősen korlátozott piaca". Az ombudsman eljárását a MOKK és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium arra hivatkozva próbálta megkérdőjelezni, hogy a közjegyzők a vizsgált esetben korábbi bírósági feladatokat vettek át, mely feladatokat az ombudsman nem vizsgálhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK